Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 30. kedd,az őszi ülésszak 12. ülésnapja - A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
698 országgyűlési kötelezettséget. Ugyanis a jelenlegi törvény módosítás nélkül tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy az árak emelkedése és a társadalombiztosítás gazdálkodása ismeretében kell döntenünk az év során a nyugdíjak kiegészítéséről. Ha mi most lemondunk a javaslatunkról, és ezt a passzust töröljük, akkor semmi biztosíték és garancia nincs arra, hogy erre az ismételt nyugdíjkiegészítésre, nyugdíjemelésre sor kerül. Mi abban az esetben tudjuk elfogadni Kulin képviselő úr módosító indítványát , ha a biztotság és az előterjesztő miniszter is revideálja az álláspontját ezen a ponton. Ezért javaslom, hogy az elnök úr rendelje el, hogy a bizottság üljön össze, hogy ezt az álláspontot meg tudjuk vitatni, és ebben az esetben mód lenne egy kompromissz umos javaslat egyetértő elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Surján László népjóléti miniszter úr kért szórt. Felszólaló: Dr. Surján László népjóléti miniszter SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjólé ti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az az érzésem, itt egy kicsit egymás szájából is énekeljük ki a sajtot. Az én javaslatomnak is érzem, Solt Ottilia is az övének érezte. Mi ma reggel úgy jöttünk ide, hogy a Kormány avval fogja támogatni a bizo ttság jelenleg hatályos javaslatát, hogy felhívja a tisztelt Ház figyelmét ennek a prognosztikus jellegére, avval, hogy a költségvetés kockázata benne van, de a prognózisban az is benne van, hogy teljesülhet. Hasonló prognózissal állunk szemben a másik dol ogban, ha tudnánk hinni a realitásában. Zárszóban majd én is mondok néhány számot. Mi nem tudunk hinni. De ne legyen ez hit kérdése. Nekünk ugyanez a javaslatunk, ha meg lehet oldani bizottsági összeülés nélkül, én a magam részéről azt a bizonyos törlést, amit Csehák képviselőtársunk kívánt, elhagyom. (Általános taps közepette Antall József miniszterelnök lép be az ülésterembe, és helyére megy. Felállással köszöni meg az üdvözlést.) Tudom, hogy a taps nem nekem szól, befejeztem. ELNÖK (Szabad György) : Tiszt elt Országgyűlés! Tisztelettel és szeretettel köszönöm miniszterelnökünket. Kérdezem, hogy orvosai megengedike, hogy köszöntésünk meghallgatásán kívül szólhasson is hozzánk. Nem kívánom nyújtani a mondókámat. Az átmenet, aminek útján járunk, Antall József vezetésével jutott el addig, ameddig eljuthattunk. (Taps.) Köszönet érte és köszönet, hogy most meglátogatott bennünket betegágyából. (Taps minden oldalon.) Dr. Antall József miniszterelnök felszólalása ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Nem kérdeztem meg, hogy szólhatoke, mert nem gondoltam, hogy felszólítást kapok. Nem is szeretnék hosszabban beszélni, azt hiszem, elég volt meghallgatni kétszer azoknak, akik meghallgattak. Kérni fogom az Országgyűlést, hogy egyszer adjon alkalmat, hog y hosszabban beszéljek, és akkor el fogok sok mindent mondani. Most annyit szeretnék mondani mind Önöknek, mind az országnak: új korszakba léptünk. Új időszak. Amikor Önök megválasztottak, és az ellenzék tisztelt képviselői ezt tudomásul vették egy plurali sta rendszer szabályai szerint, akkor azt mondtam, hogy vannak, amik ezt a Házat összekötik. És az, ami bennünket összeköt, az az, hogy lehet olyan végzetes helyzete a nemzetnek, amikor mi, bármelyik oldalon állunk, együtt ülnénk; és nem kívánom, hogy úgy, mint a koalíciós idők politikai ellenfelei, a gyűjtőfogházban kössenek örök barátságot a volt ellenfelek. Ahogy ez történt. Nekünk most szabadlábon kell megtalálnunk az alkotmányos kormányzás és az alkotmányos parlamentáris rendszer működésének a feltétel eit. Úgy gondolom, hogy ez a válság tanulság volt minden pártnak saját magán belül, egymáshoz való viszonyunkban, Parlamentnek, Kormánynak, érdekvédelmi szervezeteknek, amelyek egymás legitimitását vonták kétségbe. Akkor láttuk, hogy egymással