Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HERCZEG JÁNOS (KDNP)
595 javíthatják a termékszerkezetváltás és ezzel a szovjet piaci pozíciók megtartásának esélyeit. Tudomásul kell azonban venni, hogy ezek az esélyek a vállalatok aktív piaci magatartása, intenzív piacépítési törekvései nélkül sajnos aligha válnak valóságos üzleti sikerré. Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm államtitkár úr válaszá t. Megkérdezem Pál László képviselőtársunkat, egyetérte a válasszal. PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Én is megköszönöm azt a tájékoztatást, amit államtitkár úr számunkra adott. Úgy látom, a Minisztériumban valóban történnek kezdeményező lépések az előttünk álló óriási problémák megoldására. Szeretném azonban két elemre felhívni a figyelmet. A magam részéről nem vagyok meggyőződve arról, hogy a szovjet indikatív listák hiánya nem vezethető vissza a külpolitikánkban rejlő problémákra. Annál is inkább, mert tudomásom van a rról, hogy más volt KGSTországok már rendelkeznek a szovjet indikatív listákkal, sőt ezen belül rendelkeznek a szovjet gépipari igények listájával is. Félek, hogy a két ügy között külpolitikai kapcsolatok kereshetők. Sajnos az alapszerződések a jövő évi k ereskedelem feltételei vonatkozásában nem jöttek létre. Emlékeztetni kívánom a tisztelt Országgyűlést arra, hogy az eredeti megállapodások szerint ez év július 30ig kellett volna, hogy lérejöjjenek ezek a szerződések, a két fél között a megállapodás ebben megvolt. A legnagyobb problémát mindezek mellett az jelenti, hogy 1991 elejéig a magyar gépipari vállalatok, amelyek szovjet exportra dolgoztak, rövid időn belül nem találhatnak másik exportpiacra, és nem rendelkeznek semmiféle megrendelésekkel. Nem elsős orban azért, mert nem keresik maguk is a piacot, hanem azért, mert a megállapodások hiányoznak. Ez az óriási probléma, úgy gondolom, a legkeményebb magyar külpolitikai és külgazdasági intézkedéseket igényli. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés tá mogatásával a Kormány ezeket a lépéseket sürgősen tegye meg. Ha elmaradna, munka marad el, méghozzá óriási mennyiségben a nemzeti jövedelem hiányával együtt. Tudomásul veszem a tájékoztatást, de nem javaslom, hogy így elfogadjuk. A további munkára való igé nyt vegyük tudomásul. Köszönöm szépen. Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ? Kérem erről szavazni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az államtitkári választ az Országg yűlés 135 "igen" szavazattal, 25 ellenszavazattal és 42 tartózkodással elfogadta. Herczeg János képviselő (Kereszténydemokrata Néppárt) az 1945 – 1956 közötti politikai elítéltek nyugdíjkiegészítése tárgyában interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz. H erczeg János képviselőtársunkat illeti a szó. Interpelláció: Herceg János (KDNP) - a miniszterelnökhöz - "Az 19451956 közötti politikai elítéltek nyugdíjkiegészítése tárgyában" címmel HERCZEG JÁNOS (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr ! Miniszter Úr! Minden nemzet önbecsülésének mércéje az, hogy miként tiszteli, becsüli azokat, akik tettek valamit a nemzetért a nehéz időben vagy sorsfordulóban. Magyarságtudatunk mércéje az, hogy miként becsüljük meg azokat, akik kiálltak a nemzetért, te ttek azért, hogy a magyarság történelme ne szakadjon meg, és ne legyünk idegenek csatlósa, hogy ne süllyedjünk el az internacionalizmus posványában. Meghatódva és mélységes tisztelettel hajtok fejet azok előtt a hősök előtt, akik 1956ban mertek kiállni, é s harcoltak népünk szabadságáért, függetlenségéért. Harcuk ugyan elbukott, de úgy tudom, náluk nélkül nem élnénk ma demokratikus, szabad országban. Engedjék meg, hogy nagy tisztelettel és
