Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
589 említette, minden bizonnyal tudja, hogy október meghatározott napján ezekről a feladatokról is leköszönt, és átadta az utódnak. Megbízott vezérigazgató ve tte át a vezetést, aki végül is nem alakított ki olyan válságkezelési megoldást, ami megnyugtatónak tűnt volna a vállalat hatalmas adótartozását, a kapacitások ki nem használásából adódó foglalkoztatási gondokat, a sorbanállást és a rendeléshiányt illető k érdésekben. Az is nyilvánvalóvá vált a jövő szempontjából, hogy a népszerűtlen intézkedések véghezviteléhez a dolgozók, a Videoton dolgozóinak bizalma nem volt meg az adott vezetők iránt. Két fontos döntést kellett meghozni. Közvetlen minisztériumi irányít ás mellett vállalati biztost nevezett ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egy közgazdász személyében, aki – azt hiszem – október 2i dátummal átvette a feladatot, meghatározott időre, az átszervezés, átalakítás feladatára. Konkrét feladatai: a további romlási folyamatok megakadályozása, az ellenőrizhetetlenné vált folyamatok mederbe terelése, válságkezelés. A másik fő feladata, hogy az Állami Vagyonügynökséggel együtt megindítsa a vállalatcsoport átalakítási, privatizálási folyamatát. A folyamat végcél ja új külföldi tőkebefektetők bevonása, külső tőkére és külső technológiára alapozottan a rendbetétel. Tanácsadó céget NyugatEurópából kíván igénybe venni a minisztérium, illetve a privatizációs folyamat, a minisztérium által meghatározott feltételek szer int. A feltételek között szerepel a lehető legmagasabb foglalkoztatási szint biztosítása, a tőkebevonás és a piacszerzés. Folynak tehát az üzleti tárgyalások, de ezekről ma konkrétan többet mondani nem lehet. Maga az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is t árgyal több nyugateurópai nagy nemzetközi elektronikai vállalat képviselőivel, hiszen a meghirdetett feladatokat nem általánosan, hanem zárt körben kívántuk meghirdetni. Rövid távon a legfontosabb kormányzati teendők: a jövőbeni hadiipari export kilátásai nak tisztázása – ugyanis számottevő ellentmondások vannak a Varsói Szerződés országainak megfogalmazott igényei, és a várható, reális, pénzben is vállalt, ellentételezésekkel vállalt megrendelései között – , az eddig kiépített kapacitások sorsának rendezése ebben a hadiipari ágazatban. Rendezési módozatot kell találni az állammal szembeni tartozásokra, a felvett hitelek sorsának rendezésére. Nyilvánvalóan fel kell készülni a foglalkoztatási feszültségek mérséklésére. A sajtóban megjelent adatokban annak idej én megfogalmazódott, hogy a 16 ezer fős vállalat életében mintegy 30 százalékot lát adott pillanatban a piac, megrendelés, termelés által nem foglalkoztatottnak a vállalatvezetés. Arra is számít a Minisztérium, hogy az átalakuló vállalatcsoport további műk ödésében – eltérő, új szervezeti formák közepette – a vállalkozásra kész videotonos dolgozók is részt tudnak majd venni. Az átfogó válaszban, azt hiszem, megfogalmazódott mind a négy kérdésre némi válasz, a foglalkoztatási célt illetően, a privatizációs cé lt illetően, a piacváltozásban pedig a hadiipari termelést illetően. Két mondattal visszatérnék még az általános problémára: a válságkezelés klasszikus esetét, az állóeszközök, vagyontárgyak, készletek pénzügyi mobilizálását kell mindenekelőtt szem előtt t artani, hiszen a több milliárd forintot kitevő sorban állást nem feltétlenül újabb hitelekkel kell száz százalékban rendezni, amikor az adott vállalat korábbi gazdasági életében megvalósultak olyan állóeszközök, olyan épületek, olyan építmények, amelyek ér tékükben ma sokkal inkább szolgálnának egy pénzügyi rendbetételi folyamatot, mint a tevékenység képviseletét. (Az elnök csengetéssel jelzi a rendelkezésre álló idő lejártát.) Köszönöm a válasz elfogadását. Bocsánat, köszönöm a lehetőséget, hogy ilyen hossz an kifejthettem. (Derültség. Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
