Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince):
577 lelkiismeretnek ezeket a megtestesítőit. Vajon teljesen elmúlte az az idő, amikor még magas egyházi méltóság is magyarellenesnek és keresztényellenesnek nevezhette ezeket a fiatalembereket? Azt hiszem, most, ebben a törvénykezésben volna az a pillanat, amikor ennek el kellene múlnia ebből az országból. Vita zajlik ebben a parlamentben a hónapokról. Nagyon helytelen képet adnánk a közvéleménynek, ha ez csak a hónapokról való alkudozásnak a képe volna. Én támogatom Mé cs Imrének a javaslatát, amely megcélozza itt az európai közepet, de természetesen a képviselők lelkiismereti joga eldönteni azt, hogy vajon a teljes törvényi időt le akarjáke szolgáltatni a polgári szolgálattevőkkel, vagy mint a másik oldalon lévő javasl atban szerepel – kizárólag a minimális időt, ugyanúgy, ahogy a tényleges szolgálattevőknél ez történik. A mi javaslatunk az, hogy tegyünk eleget ebben a tekintetben az európai normának, amely a fele időnél többet nem tart jogosnak. Itt kezdődik azonban az igazi probléma. Amennyiben a magyar Parlament úgy dönt, hogy külön lelkiismeretvizsgáló bizottságokban fogja eldönteni, hogy az így megállapított, megfelelő hónapszámmal súlyosbított időt is egyáltalán odaadhatjae ezeknek a fiatalembereknek, akkor gyakorl atilag e mellett dönt: nem érkezett el az az idő, amikor a lelkiismeret szava az állam számára is intő parancs; nem érkezett el az az idő, amikor teljesen egyenrangúnak tekintjük az állampolgárok lelkiismereti döntéseit, az ő lelkiismereti belátásukra bízv a, vajon milyen módon kívánják a törvény keretein belül szolgálni a közösséget. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy régi humanista parancs – be kell lépnünk abba a korszakba, amikor ezt a humanista parancsot a magunk részére kötelezőnek ismerjük el: kell lennie olyan területnek a lelkismeretben, ahol az államnak nincs szava. Tulajdonképpen erről szól az alanyi jog vitája. Erre szeretném felhívni a figyelmet. El kellene érkeznie annak a korszaknak, amikor ez az ország nem csak olyan értelemben gondol v issza történelmére, hogy mikor volt gyengébb és mikor volt erősebb – ez nagyon fontos szempont, és itt minden szempontot figyelembe kell venni – , hanem abban az értelemben is vissza tud gondolni a történelmére, hogy levonja annak a szörnyűséges sorsnak a k övetkeztetéseit, amely elvezetett az első és a második világháború poklához, elvezetett a Donkanyarhoz, elvezetett Auschwitzhoz, elvezetett a prágai bevonuláshoz. A közös mindezekben, lássuk, az is, hogy mindezen történések kapcsán az állam parancsa magas abb rendű volt az egyén lelkiismereténél. Valahogy, radikálisan, szakítani kell ezzel a korszakkal, és nincs szelídebb módja ennek a szakításnak, mint az, ha elismerjük, hogy valamely területen az állampolgárnak meg kell adni az egyéni belátás jogát. Súlyo sbítsuk, ha óhajtjuk. Természetesen alá kell vetniük majd magukat ezeknek a fiatalembereknek, ha 22 teljes hónap kiszolgálása mellett dönt a parlament – de ne terheljük meg a magunk lelkiismeretét azzal, hogy lelkiismeretvizsgáló bizottságokat állítunk fel , amelyekben gyarló emberek fognak más emberek lelkiismerete felől dönteni, s a legjobb esetben különböző olvasmányok ismerete, különböző nevek ismerete fog dönteni. Mi történik akkor, hogyha valaki azt mondja, hogy ő Mahatma Gandhi követője, és a bizottsá g valamelyik tagja ezt nem ismeri el – vagy fordítva történik a dolog? Ne engedjük meg ezeket a szubjektivitásokat még egyszer. Kérem a tisztelt Parlamentet, abban az egy tekintetben helyezkedjék az alanyi jog álláspontjára, hogy a bizottságoknak a szégyen ét nem engedi meg megtörténni. Állandó vita tárgya lesz ez, és az emberi gyarlóság vitái lesznek ezek, és szégyellni fogjuk magunkat miatta. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Haraszti Miklós képviselőtársam felszó lalását. Következő felszólalónk Wachsler Tamás, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője. Átadom a szót.