Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 16. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - Az Országgyűlés Házszabályairól szóló 8/1989. (VI.8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tájékoztató jelentése mentelmi ügyekben tett intézkedésekről - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ)
556 számára megküldött anyaghoz az aláírt íveket. Csak érdekességképpen jegyezném meg, hogy az íveken 326 aláírás sze repel, ebből 44 személy üres papírlapot írt alá, 23 személy pedig a marosvásárhelyi atrocitások ellen tiltakozik. (Derültség és taps.) Ennek fényében nézve, nem vagyok biztos benne, hogy az összes aláíró tudta azt, hogy mit ír alá. A bizottság többsége szá mára az ügy körültekintő és alapos kivizsgálása után egyértelművé vált az a tény, hogy itt egy képviselő elleni politikai támadásról van szó. A bizottság nem kívánja a bíróság szerepét átvállalni. Nem kívánjuk azt eldönteni, hogy a cselekmény társadalmilag veszélyese. Mi az ügy mögött politikai támadást érzünk, egy demokratikusan és szabadon megválasztott képviseld ellen, ezért a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság a képviselő mentelmi jogának fenntartását javasolja. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. A bizottság kisebbségének véleményét dr. Monostori Endre képviseld tolmácsolja. Megadom a szót. Dr. Monostori Endre, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagja, a kisebbségi vélemény előadója MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ) Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt a kisebbségi véleményt részletesen kifejteném, a mentelmi jog lényegéről mondjak néhány szót. A mentelmi jog gyakorlatilag kétirányú védettséget biztosít a képviselőknek: egyrészt felelőtlenséget, másrés zt pedig sérthetetlenséget. A felelőtlenség - a becsületsértés és a rágalmazás esetét kivéve - feltétlen mentességet biztosít, kiveszi a képviselőt a jogi felelősségre vonás hatálya alól, és a Parlament előtti felelősségét teremti meg. A felelőtlenség a ké pviselőknek a Parlamentben, annak bizottságaiban és frakcióiban véghez vitt tevékenységére, különösen az ott elmondott beszédekre, nyilatkozatokra, közbeszólásokra, leadott szavazatokra stb. vonatkozik. Vita van a jogirodalomban arról, hogy ez a felelőtlen ség megilletie a képviselőket a Parlament falain kívül is, vagy sem. Egységes a szerzők véleménye abban, hogy ha meg is illeti a képviselőt a Parlamenten kívüli tevékenysége során a felelőtlenség, ez csakis és kizárólag képviselői minőségében tanúsított m agatartásával összefüggésben jelentkezhet. A sérthetetlenség a mentelmi jog másik ága. Ez feltételes eljárási mentességet biztosít, a képviselőket a parlamenti funkciógyakorláson kívül illeti meg, a zaklatásoktól való megóvást, a képviselői munka zavartala nságát biztosítja. Nagyon lényeges, hogy a mentelmi jog az Országgyűlés egészének zavartalanságát biztosító jogintézmény, és semmiképpen sem szolgálhat olyan célt, hogy a képviselőknek privilégiumot nyújtson. Áttérve a konkrét esetre, nem vitás, hogy akik a szobrot eltávolították, egy népakaratot hajtottak végre. Ez a cselekmény politikailag feltétlenül méltányolandó, ugyanakkor az, hogy ezért büntetőjogi eljárás indul ellenük, eléggé felháborító. A bizottság tagjai között nem az ügy politikai megítélésében van véleményeltérés, sőt abban a bizottság nagyon is egységes volt. A vélemények kizárólag az ügy jogi megítélésében és az ügy következményeit illetően tértek el. A kisebbségben maradt - és hangsúlyozni kívánom azt, hogy különböző pártokhoz tartozó - képv iselők álláspontja szerint ugyanis nem vitás, hogy képviselőtársunk a szobrok eltávolításakor nem országgyűlési képviselői minőségében járt el. Ugyanakkor a mostani büntetőeljárás nem akadályozza meg sem őt, sem a Parlamentet a munkájában. Így az előbbiek ismeretében nem illeti meg őt sem a felelőtlenség, sem a sérthetetlenség. Állásfoglalásunknál azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy a jogállamiság megteremtése jogi keretek között kell, hogy történjék. Létezik Magyarországon egy jogrend, és ha a jogállam megteremtéséről álmodozunk, akkor annak működésében jogi eszköz, nevezetesen a mentelmi jog híján politikai megfontolások alapján beavatkozni nem szabad.
