Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 16. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FÜR LAJOS, DR. honvédelmi miniszter:
483 a 12 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítettek pedig 16 hónapos tartalékos katonai szolgálatot voltak kötelesek teljesíteni. Az itt előterjesztett törvényjavaslat az állománykategóriánként különböző sorkatonai és tartalékos katonai szolgálati időt most egységesen állapítja meg. Lehetőséget erre a katonai kiképzés, illetve a tartalékos tiszt- és tisz thelyettes képzés korszerűsítése ad. Eszerint a jövőben minden hadköteles 12 hónap sorkatonai és 10 hónap tartalékos katonai szolgálatot köteles teljesíteni, azaz a szolgálat együttes időtartama 6 hónappal rövidebb lesz, mint eddig volt. Közismert, hogy a fegyveres katonai szolgálat törvényben megszabott időtartama meghatározza a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartamát is. Ennek az a magyarázata, hogy a honvédelmi törvény a haza szolgálata iránti kötelezettség valamennyi formáját egyenértékűnek t ekinti, és ahol lehetséges, azok teljesítésére azonos szabályokat állapít meg. Az általános jogegyenlőségből származó elv teszi indokolttá azt is, hogy ha a fegyveres vagy fegyver nélküli katonai illetőleg a polgári szolgálatot teljesítő személyek jogai és kötelezettségei, illetve a személyükre háruló fizikai és pszichés megterhelések jelentősen különböznek egymástól, akkor ezt a különbözőséget a szolgálat teljesítésének módjára vonatkozó szabályok is fejezzék ki. Ez a magyarázata annak is, hogy bár az egye s szolgálati formákban az összszolgálati idő azonos, a folyamatosan letöltött szolgálat ideje mégis különbözik. Így a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a 18 hónap általános szolgálati idővel szemben a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők 24 hónapig látták, illetve látják el a sorkatonai szolgálati kötelezettségüket. Ezzel szemben tartalékos katonai szolgálati kötelezettségük csak négy hónapot tesz ki. A polgári szolgálatot teljesítők pedig folyamatosan töltik le egész szolgálatukat. Az említ ett konstrukciót a jelenlegi törvényjavaslat is fenntartja. Így tehát a fegyver nélküli katonai szolgálat időtartama 15 hónap, amelyhez 2 hónap tartalékos katonai szolgálati idő csatlakozik, a polgári szolgálat ideje pedig 22 hónap, amelyet az ilyen szolgá latot teljesítő személyek folyamatosan töltenek le. A törvényjavaslat bizottsági vitája során az említett elgondolásokkal kapcsolatban igen nagy számú módosító javaslat érkezett. A módosító javaslatok döntő többsége arra irányul, hogy a polgári szolgálat t erheit a jelenlegi törvényszabályokhoz képest csökkentsék. Az új honvédelmi vezetés, tisztelt Ház, nagyra értékeli azokat a humanitárius szempontokat, amelyek a módosító javaslatokat indokolják. Szükségesnek tartja azonban leszögezni, hogy az állampolgárok közötti egyenlőség a kötelezettségek egyenlőségét is jelenti. Emiatt nem kíván különbséget tenni a hadköteles állampolgárok között. Így tehát mindaddig, amíg a fegyveres katonai szolgálat teljesítésének körülményei, a szolgálatot teljesítőkre háruló terhe k jelentősen nem változnak, nem tud egyetérteni a polgári, illetve a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők terheinek csökkentésével. Külön említést érdemel az a módosítási javaslat, amely a polgári szolgálat teljesítésének módját a katonai szolgál at teljesítéséhez hasonlóan javasolja megállapítani. Eszerint a polgári szolgálatnak is lenne olyan része, amelyet folyamatosan a sorkatonai szolgálatnak megfelelően kellene letölteni, és lenne olyan része is, amelyet a hadköteles egy későbbi időben, már e lőrehaladottabb életkorban egy vagy több részletben teljesítene. E javaslat elfogadását sem jogi, sem garanciális szempontok alapján, sem pedig a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével nem lehet támogatni. A javaslat ellen szól - bármennyire meglepő is - a jogegyenlőség elve. Mint már említettem, a törvény egyik alapgondolata, hogy a hadköteles állampolgárokat, bármely szolgálati formában tesznek eleget katonai kötelezettségüknek, azonos mértékkel kell megítélni. A lelkiismereti meggyőződés szabadságá nak emberi jogként való elismerése nem jelentheti azt, hogy a hadköteles felmentést kaphat a haza szolgálata iránti kötelezettségek teljesítése alól. Másként szólva: akik teljesítik a haza fegyveres védelme Iránti kötelezettségüket, nem kerülhetnek hátrány osabb helyzetbe, mint azok, akiknek meggyőződése tiltja a fegyverfogást. Külön bizonyításra nem szorul, hogy aki fegyveres katonai szolgálatot teljesít, annak életkörülményeiben, emberpróbáló fizikai megterhelésekben és a katonai szolgálattal
