Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 3. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS PÉTER (MDF)
49 Tisztelt Ház! Én csak szeretném megköszönni a miniszter úrnak, hogy ismertette, amit én nem mertem egyoldalúan – a minisztérium hatásköri felépítését. Erre hivatkoztam ugyanis beszédem elején, hogy ez az anyag, amit én jónak tartok, s ez nincs megfogalmazva a törvénymódosítási javaslatban, amit ahelyett próbáltam jól megfogalmazni, és kérem, nem vagyok nagyon büszke erre a szellemi termékemr e, úgy vélem, volt jobb, de ne nevezzük Rajkai úr javaslatának azt a javaslatot, ami az enyém itt az asztalon. Ebben a javaslatban, ami egy oldal, Rajkai államtitkár úr betett egy szót. Tehát én elvállalom azt, hogy ez az egy szó az övé! Ezt ne szavazzák m eg, ha lehet! (Derültség és taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Mészáros Péter képviselő úré a szó. Felszólaló: Dr. Mészáros Péter (MDF) MÉSZÁROS PÉTER (MDF) Köszönöm szépen a szót. Röviden szeretnék kapcsolódni az elmondottakhoz. Pap János barátomnak azt szeretném elmondani, hogy egy kicsit több együttérzést várok tőle és várunk tőle, hiszen a bizottságban másfajta együttműködés alakult ki köztünk. Ez a bizonyos szerda délelőtti ülés a talán ismert körülmények folytán úgy zajlott le, hogy V alky László jogász professzor akkor tudott eljönni, hiszen azután külföldre kellett utaznia, s azért volt a programunk olyan behatárolt, utána pedig volt két és fél óránk erre a két módosító javaslatra, Pap Jánoséra és Ráday Mihályéra. Ezzel együtt megtárg yaltuk a javaslatokat – erről nem számoltunk még be, a bizottság elnöke talán erről még majd szólni fog – , és Pap Jánosét elutasítottuk, Ráday Mihályét pedig támogatjuk. Ebből talán kiderült, hogy jómagam is a környezetvédelmi bizottság tagja vagyok. Annyi t szeretnék még elmondani, hogy a bizottság még július végén tárgyalta a minisztérium statútumának tervezetét, és akkor többen aggodalmunknak adtunk hangot afelett, hogy az építésügy a Környezetvédelmi Minisztériumhoz került, illetve került volna. Ez az ag godalom nyilvánult meg a múlt hétfői felszólalásokban is itt, a Parlamentben Papp Sándor, Pap János és Kiss Róbert részéről egyaránt. A bizottság múlt heti ülésén, a módosító javaslatok tárgyalása kapcsán ismerkedtünk meg az új, módosított statútummal, ill etőleg minisztériumi struktúrával. Ez a bizottság többsége számára már megnyugtató és elfogadható volt, ezért támogatjuk az ezt tükröző 344es számú törvényjavaslatot. Úgy gondolom, nem fenyeget az a veszély, amit néhány ellenzéki képviselőtársunk, és korá bban néhány független környezetvédő hangsúlyozott: hogy a vízügy helyére az építésügyet emelnénk be – ami valóban veszélyes lenne, ha így történne, valóban veszélyeztetné a környezetvédelem ügyét. Az építőipar és a hozzá kapcsolódó háttériparok felügyelete egyértelműen az Ipari Minisztériumhoz kerülne e javaslat szerint, míg a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete alá a területfejlesztés és az épített környezet védelmével kapcsolatos kérdések, valamint az ezekhez kapcsolódó építésügyi szabályozás kérdés ei tartoznak majd. Ez és a minisztérium tervezett struktúrája – ami bizottságunk előtt ismertté vált – , úgy gondolom, garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy megvalósul az épített és a természeti környezet együttes kezelése, védelme, és érvényesül az ökoló giai szemléletmód kedvező hatása a területfejlesztés, a tájrendezés területén. A módosító javaslatok közül én a magam részéről Ráday Mihály 444es számú javaslatát támogatom, amely a vízügy területén tartalmaz számunkra elfogadható pontosításokat. Tudomáso m szerint a bizottság ülésén Rajkai Zsolt államtitkár úr javaslatát szóban tárgyaltuk, bár még hivatalosan nem terjesztette be, és úgy emlékszem, elvetettük – erről talán a bizottság elnöke tud beszámolni – , bár a különbségek valóban nüansznyiak a javaslat ok között. A bizottság többsége tehát Ráday Mihály javaslatát támogatta, természetesen azzal a szövegpontosítással, ami a jelentésben szerepel.