Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
477 szigorúan bekorlátozza – teljes jo ggal – ugyanakkor azt nem korlátozza be, hogy egyetlen vállalat egyeduralomra, tehát magyarán monopolhelyzetre tegyen szert a piacon, és arról sem intézkedik, hogy mi történjék azokkal a vállalatokkal, amelyek ma monopol jellegűek. Na most, amikor egyfelől a verseny szabadságát törvényben akarjuk biztosítani, akkor ezzel inkonzisztensnek tűnik az, hogy sem a meglévő monopolhelyzeteket nem érinti ez a törvény, sem pedig azt nem kívánja meggátolni, hogy a jövőben monopolhelyzetek kialakulhassanak a piacon. Ha az ember megnézi a legfejlettebb piacgazdaságok hasonló törvényhozását, akkor a monopolellenes törvények egész sorát találja. És csaknem kivétel nélkül minden piacgazdaságban. A másik ilyen alapvető kritika, amit dr. Lotz Károly igen tisztelt képviselőtár sam már említett, az a szankcionálás kérdése. A versenytörvények által előírt magatartáshoz a legtöbb piacgazdaságban súlyos szankciók fűződnek. Példaként említette Lotz Károly a belga törvényt, ahol nyolc hónaptól egy évig terjedő börtön a szankciója a tö rvény egyik előírása megszegésének. Én az amerikai sherman actre hivatkoznék, amely 1890ben a monopólium létesítését három évig terjedő szabadságvesztésbüntetéssel és egymillió dollárig terjedő bírsággal büntette. A törvény egy súlyos hiányosságának tek intem én is, hogy amikor az egyes magatartástilalmakat fölsorolja, akkor nem tartalmazza azt egzakt módon, hogy ezeknek a tilalmaknak a megszegéséhez milyen konkrét jogkövetkezmények fűződnek. Sem bírság tekintetében, sem az egyéb hátrányos jogkövetkezmény ek, netán büntetőjogi következmények terén. A törvényjavaslat nem az egyes inkriminált cselekményeknél tartalmazza a szankcionálást, hanem egy külön fejezetben. Ez a szerkezeti megoldás vitatható. Kósa Lajos igen tisztelt képviselőtársam azt mondotta, megé rti, hogy sokkal több a mérlegelő elem, mint a normativitás. Ebben a szankciókat tartalmazó külön fejezetben úgyszólván korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít a törvény a Versenyhivatalnak, illetve a bíróságoknak, és ez igen kétessé teszi, hogy a valós ágban, illetve a gyakorlatban milyen szankciók fognak érvényesülni a törvény megszegése esetén. És ez a gondolat továbbvezet egy kicsit önmagán. Fölmerül a kérdés, hogy valóban helyese egy hivatalra és a Kormány alá rendelt hivatalra ilyen rendkívül széle s, tulajdonképpen bírói jogkört átruházni. Én a felé az elgondolás felé hajlanék, hogy bírói funkciót nem egy, közvetlenül a Kormány alá rendelt hivatalra, legalábbis a vezetésén keresztül a Kormány alá rendelt hivatalra kellene bízni, hanem valóban egy ol yan, a Kormánytól független szervezetre, amelyik a bíróságok rendszerét követve mint egy független államhatalmi ág funkcionál. Köszönöm a figyelmüket. (Kis taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Szabó Lajos képviselő, Független Kis gazdapárt. SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tévedés. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Bocsánat, dr. Szabó János. Felszólaló: Dr. Szabó János (FKgP) SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előzőleg tisztelettel bejelentem, hogy már Isépy államtitk ár úr expozéja alatt jelentkeztem, valószínűleg technikai hiba folytán nem került fel a monitorra a nevem. Csak nagyon röviden szeretnék olyan szempontot megvilágítani a törvény vonatkozásában, illetve a tervezet vonatkozásában, amelyről még mindig nem ese tt szó. Nagybanegészben a törvényt magam is alkalmasnak tartom arra, hogy az elfogadásra kerüljön, mégis bizonyos vonatkozásban hadd fejezzem ki az aggályaimat. Ezek a következők:
