Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
461 ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Elnök Úr! Kissé nehéz helyzetben vagyok, hogy egész más je llegű és tartalmú felszólalások után kell előterjesztenem egy ilyen törvényjavaslatot, hogy a "Tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat." A részletes expozé alól részben felment az a körülmény, hogy a törvényjavaslatnak a bevezető része és az indokolása részletesen tartalmazza a törvény célját, a szabályozást igénylő tényállási és jogi kérdéseket, és a rendelkezésre álló adatok alapján átfogó és a fontosabb részletszabályokra is kiterjedő szabályozásra törekszik. A cél az, hogy időb en kívánjuk megteremteni egy kialakuló piac zavartalan működésének a feltételeit, tehát nehogy az indító rakéták megint fordítva kerüljenek bekapcsolásra, mint a korábbi gazdasági törvények meghozatalánál, hogy később kelljen aztán lihegve futni az elkövet ett hibák orvoslása érdekében. A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében Magyarország gazdasága piacgazdaság és a köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, valamint a gazdasági versenynek a szabadságát. A gazdasági verseny kifejlődéséhez nyil vánvalóan a gazdasági viszonyoknak a megváltozása szükséges, és elsődleges szerepe van ebben a tulajdonviszonyok átrendeződésének, a gazdasági szerkezet és a termelés korszerűsítésének, a hatékony tőkeáramlásnak és a kereslet és kínálat egyensúlyának, amel yek mind nyilvánvalóan közgazdasági és gazdasági előfeltételek. A verseny kifejlődéséhez és működéséhez, annak tisztességes keretek között tartásához nyilvánvalóan nélkülözhetetlen a fejlett versenyjognak megfelelő hazai jogalkotás. Ugyanis nyilvánvaló, ho gy a verseny önmagában nem egy önérdekű működési elv, mert a közérdekkel ellentétes és egy túlhajtott konkurenciaharc alááshatja magát a piacgazdaságot, ezért alkották meg a fejlett nyugati országok a verseny elfajulását megakadályozó és a tisztességes üzl etvitel etikáján alapuló versenytörvényeket. Nyilvánvaló, hogy emellett a fejlett modern versenyjogok kiterjesztették hatáskörüket olyan vállalkozói és kereskedői magatartásokra is, amelyek a verseny korlátozását, megszüntetését célozzák – ez ugyan ellentm ondani látszik a piacgazdaság szabadságának, hiszen a piacon már jelen lévő vállalkozó igyekszik minden eszközzel kiszorítani az ott tevékenykedő vagy az oda betörni szándékozó versenytársat. Az ilyen magatartások azonban nem csupán a versenytársat, hanem magát a versenyhez és a piac működéséhez elengedhetetlen közérdeket is sértenek. Ezért fejlődtek ki olyan modern versenyjogi jogintézmények, mint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést és a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, tehát a kartell tila lmának, valamint a verseny visszaszorítását eredményező szervezeti egyesülések, fúziók kontrolljának a szabályai. Tisztelt Országgyűlés! Hatályos jogunk a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény megtette a kezdő lépések et a korszerű, a tágabban értelmezett versenyjog kiépítése felé. Csak közbevetőleg megjegyzem, hogy én – koromra tekintettel – még vizsgázhattam az 1923. évi V. törvényből is, amelyik az első a tisztességtelen versenyt korlátok közé szorítani igyekvő magya r jogalkotásból és fontos alapelvi jellegű rendelkezéseket vett fel a szabályai közé. Ugyanakkor – nyilvánvalóan az igény hiányában – adós maradt a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontásával, így nem fejtette ki a gazdasági erőfölény fogalmát, nem foglalkozott a vállalkozók szervezeti egyesülésének ellenőrzésével és az úgynevezett meghatározó befolyásolás szabályaival, ami ennek a törvénynek érdekes újítása és újdonsága a kapott nemzetközi példák alapján. A részvénytársaságok egymásba fonódásának, tehát a konszernképződésnek a szabályozása a társasági jogunkban jelenleg korlátlan, és ez tág lehetőséget teremt arra, hogy a társaságokban mások jelentős, többségi vagy akár közvetlen irányítást biztosító részesedést szerezzenek, és az ilyen befolyásolás i lehetőséggel azután a több társaságot kézben tartó vállalkozók könnyen kikapcsolhatják a számukra terhes konkurencia hatásait. A javaslat a gazdálkodók feletti befolyás legkülönbözőbb megszerzési formáinak az ellenőrzésére ad lehetőséget.
