Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 18. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Kérdések: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
438 megkönnyítené a kapcsolatépítést rokonok és barátok között, s talán ez is szolgálhatná a két szomszédos nép közeledését. Biztató példát hadd említsek Békés és Arad megye intézményes kapc solatairól. Kérdezem ezek után a választ adó miniszter urat, hogy hol tart az új határátkelőhelyek ügye a magyarromán viszonylatban? Mit tesz a magát lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének valló Antall József kormánya azért, hogy az egymástól 6 kilo méterre élő rokonok többet láthassák egymást? És ezek alapján mire számíthatnak az érintett önkormányzatok, miután megalakulnak, hogyan kalkulálják a költségvetésbe ezeket a terheket? Kérdésemet azzal a megjegyzéssel hadd zárjam, hogy áldásosnak tartanám, ha a Kormány utólag magyarázatra szoruló, félreérthető bel- és külpolitikai nyilatkozatok helyett félreérthetetlen lépéseket tenne annak érdekében, hogy ezek az új határátkelőhelyek megnyíljanak, hogy Magyarország határai egyszercsak eltűnjenek a gondolata inkból, mint a sebet eltűnteti a forradás. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. A kérdésre a Kormány nevében Rabár Ferenc pénzügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. Dr. Rabár Ferenc pénzügyminiszter válasza RABÁR FERENC, DR. pénzügyminis zter: A miniszterelnök úr nevében szeretnék válaszolni. Elöljáróban engedjék meg, hogy rövid összehasonlítást tegyek a határátkelőhelyekről. Hazánkból a szomszédos országokba összesen 38 helyen lehet hivatalosan átmenni. Románia és Jugoszlávia felé 55, Au sztria felé 6, Jugoszlávia felé 1010, Csehszlovákia felé pedig 12 átkelőhely van. Az üzemelő határátkelőhelyek határszakaszonkénti eloszlása, figyelembe véve a szakasz hosszát, a románmagyar határon a legkedvezőtlenebb. Itt minden 62 kilométerre jut egy határátkelőhely. A határszakaszellátottság megítéléséhez azonban fontos adat az, hogy milyen az átlagos napi forgalma a határállomásoknak. E tekintetben elmondhatom, hogy a románmagyar határszakasz forgalma más határszakaszokkal összehasonlítva nem jelen tős, arányaiban körülbelül harmada a csehszlovák és az osztrák határszakaszokénak, a jugoszláv határszakasz forgalmának pedig a fele. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a forgalom alakulásában az utóbbi években visszaesés mutatkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy ez a visszaesés nem a forgalmi igények hiányát mutatja, hanem az ismert román politikai események és gazdasági intézkedések hatását. Az elmondottakra és a napjainkban jelentkező lakossági igényekre tekintettel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsn oksága ez év július 4e után fórumot szervezett abból a célból, hogy átfogó vizsgálat alá vesse az új románmagyar határállomások ügyét. A fórumon a határátkelőhelyek megnyitásában érintett főhatóságok képviselői és az érdekelt települések jelenlegi tanács i vezetői vettek részt. Részt vett a képviselő úr választó kerületéhez tartozó Kötegyán, Elek és Lökösháza tanácselnöke is. A fórumon a jelenlévők választ kaptak azokra a kérdésekre, amelyek az új átkelőhelyek megnyitásával kapcsolatosak. Összesen 14 új ha tárátkelőhely megnyitására szóló igényt jelentettek itt be, melynek pénzügyi vonzata mintegy 100 millió forint költséget jelent. A határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai az érdekelt települések vezetői részére egy a datlapot adtak át azzal, hogy a szükséges helyzetfeltáráshoz a település is adja meg az igényelt információkat. Ezek az adatlapok a térség településeiről jelenleg érkeznek be, és feldolgozásukat követően kerül sor annak a koncepciónak a kidolgozására, amel yet a románmagyar vegyesbizottság elé lehet terjeszteni. Természetesen ez nem lesz egy gyors folyamat, márcsak azért sem, mert a magyarromán vámvegyesbizottságban a román fél központi jóváhagyás nélkül semmilyen elígérkezést nem hajlandó tenni.
