Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 3. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - A kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RAJKAI ZSOLT (FKgP)
40 megtisztítani, hogy az az emberi környezet számára minden káros hatástól mentesen a természet élő anyagává válhasson. Elhangzott Kiss Róbert képviselőtársam részéről , hogy nem lehetne a mezőgazdaságot, az építőipart a környezetvédelmi tárcához csatolni, mert hiába vannak környezetvédelmi aspektusai mindkét tárcának, azért ez nem környezetvédelem. És itt kapcsolódnék ahhoz a gondolathoz és javaslathoz, amelyet több kép viselőtársam részint módosító indítványként, részint hozzászólásban elmondott, miszerint a vizek minőségének megoldása, a vízkészletnek mint nemzeti kincsnek a megóvása és a vizek tisztításának, felügyeletének az ellátása nem tartozhat más tárcához, csak a környezetvédelmi tárcához. Nos, el kell, hogy mondjam: ez már oly mély szakmai ismereteket kívánó döntés, amelyről néhány szóban szeretnék szólni, hogy tisztelt képviselőtársaim megismerhessék ennek a döntéskörnek a hátterét. Az eredeti javaslat, amelyet Ráday Mihály képviselőtársam terjesztett be, még úgy szólt, hogy a vizek védelmével kapcsolatos feladatok nem tartozhatnak a vízügyi tárcához. Aztán ő is belátta, hogy azért az nem lenne helyes, hogyha mondjuk a Környezetvédelm i Minisztérium kezelné a tiltókat, 21 a zsilipeket és szabályozná a vízfolyásokat és ennek a munkának a felügyeletét is ő látná el. Ezért már a következő, 450es számon úgy módosította az eredeti javaslatát is, hogy ezekkel a feladatokal összefüggő szabály ozási és ellenőrzési feladatok maradnának a környezetvédelmi tárcánál, hiszen kivesszük ezt a feladatot a vízügyi tárcának a kezeléséből. Ennek a feladatnak pedig vannak azért olyan munkarészei is, amelyeket szintén nem tud a környezetvédelem ellátni. A sz abályozás és ellenőrzési munkák kivétele a vízügyi tárcából azt jelentené, hogy a vízügyi szervezetnek megszűnne a saját maga által kezelt vízfolyások feletti felügyeleti joga, nem lenne ellenőrzési lehetősége és nem szabályozhatná azokat a vízvédelemmel ö sszefüggő, de vízgazdálkodási kérdéseket, amelyeket eddig a rendkívül kiterjedt, széles körű, szakmailag jól felkészült apparátusával ellátott, és jól ellátott. Mert hiszen nem az volt a vízügyi hatóság bűne, hogy ismételjem, hogy rosszul kezelte a vizet é s rosszul gazdálkodott a vízkészlettel, hanem az volt a bűne, hogy belefolyt egy olyan politikai döntésbe, olyan politikai döntéshez adta a nevét, amihez egyébként nem lett volna joga, nem lett volna szabad megtennie. Tehát ezeket a feladatokat vissza kell tenni és csak a vízügyi szervezet tudja ellátni. Néhány példát hadd említsek erről. Az elmúlt évben a spontán vízszennyeződések 400 esetben kívánták meg a FelsőTisza vidékén a mintavételt, a vízmintavételt, felfedve ezzel a vizek szennyezettségét, felfed ve ezzel azt a körülményt, hogy szennyezés érkezik folyónkon, a Tiszán Magyarországra, felvonult az ÁBKFosztag, amely megóvta a vizek szennyezésének továbbterjedését, 22 a nagyobb katasztrófát, a halpusztulást. Ki szeretném fejezni, hogy ezen a vidéken re ngeteg kút van, parti szűrésű kút, amiből vizet mernek, vizet nyernek a környező falvak, városok ellátására. Tehát egy rendkívül attraktív, gyors beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ezt a feladatot a vízügyi hatóság el tudja látni. Hogy tudná ezt megtenn i, ha a szabályozás és a felügyelet nem volna az ő kezében? Nem tudná megtenni! És az már katasztrófához vezethet! Ennek a feladatnak az ellátásához több ezer szakember, gátőr és folyamőr áll rendelkezésre. Vagy akkor tegyük át – gondolván arra, hogy a fel ügyeletet tesszük át – a környezetvédelemhez? Kerüljön ez a szakágazat be a környezetvédelmi szakágazat hatáskörébe? No de akkor ki maradjon ott? A műszaki szakembereknek ott kell lenni, mert ők indítják és ők irányítják a védekezési folyamatot! Akkor visz ont menjen az egész műszaki gárda a környezetvédelmi hatáskörbe? Na jó, akkor mit csinál a Vízügyi Igazgatóság? Vagy párhuzamosan? És itt szeretnék dr. Szabó Ivánhoz csatlakozni: több milliárd forintba kerülne két párhuzamos ellenőrző és fenntartó részleg kialakítása, ami szintén nem célunk! És én a módosító indítványba azért tettem be azt az egy szót, ami tisztára mossa az egész összekevert, vízügyről szóló törvényjavaslatoknak a módosítását, hogy tisztába tegyük: a vízgazdálkodással öszszefüggő környezetv édelmi feladatok a környezetvédelmi tárcához, a gazdálkodással összefüggő irányítási és szabályozó feladatok pedig maradnának a vízügynél, illetve