Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 17. hétfő, az őszi ülésszak 5. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvényjavaslat részletes vitája - ENRIQUE CARLOS BARON CRESPO, az Európa Parlament elnöke:
335 kapcsolja össze, hogy nagyon mélységesen elkötelezi magát az európai egység és együttműködés mellett, és ezt mi különösen üdvözöljük. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Ebben a Házban Önök egy parlamenti demokráciát építenek m ost fel, amely az emberi jogok és a jogállam tiszteletén alapul. Amikor ezt teszik, akkor rá fognak majd jönni arra, hogy a demokratikus politika mennyire versenytermészetű, és mennyire szükséges az is, hogy a különböző demokratikus erők együtt dolgozzanak a nemzet érdekeinek szolgálatában. Én különösen azt üdvözlöm és azt hangsúlyoznám, hogy nagyon tetszik, ahogy Önök a különböző nemzeti kisebbségeket megjelentették itt ebben a Házban, megfelelő képviselet formájában. Budapesti látogatá som egybeesik annak a látogatásnak a kezdetével, amelyet az Európa Parlament teljes küldöttsége tesz itt Magyarországon, az a delegáció, amely a Magyarországgal ápolt kapcsolatokért felelős. Nem kétséges előttem, hogy ezt a küldöttséget jól fogadják majd, és mindenféle lehetőséget, alkalmat megkapnak arra, hogy megismerkedjenek az itteni fejleményekkel, illetve ők is betekintést nyújtanak majd részletesen abba, hogy az európai közösségben mi megy végbe, különös tekintettel arra, hogy milyen javaslatokkal ál lt elő a bizottság a közép- és keleteurópai országokkal való kapcsolattartást illetően. Az elmúlt hónapokban az már világossá vált, hogy azt a hősies küzdelmet követően, amely a demokrácia létrehozásáért tartott, az Önök országa most egy lassúbb és bizony os értelemben fájdalmasabb folyamaton megy keresztül, amelyet a gazdasági újjáépítés jellemez. A nemzeti fejlődésnek ebben a szakaszában nem lesz könnyű a helyzetük. Az európai közösség sok tagállama szintén hasonló események sorozatát élte át, és megtanul ta azt, hogy szükség van türelemre, képzelőerőre és nemzeti egységre. Én magam ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy az új nemzetközi helyzetben, különös tekintettel arra az együttműködésre, amely az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az európai közös ség között alakult ki, sok lehetőség nyílik arra, hogy együttműködjünk, együtt dolgozzunk a gazdasági előrehaladás érdekében. Én hiszek abban, hogy mindannyiunknak érdekében áll az, hogy a másik sikert érjen el. Ha mi az európai közösségben valóra válthatj uk törekvéseinket, mely szerint szeretnénk bővíteni gazdaságainkat azáltal, hogy a kereskedelem határait, korlátait ledöntjük, akkor elérjük azt, hogy gazdasági célunk és a monetáris unió megvalósul, és ami még ennél is fontosabb, egy politikai uniót tudun k felépíteni, amelynek révén hatékonyan hozzájárulhatunk a gazdasági fejlődéshez és a politikai stabilitáshoz egész Európában. Ha ez így alakul, akkor hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy Magyarország számára is jól menjenek a dolgok. Ehhez hasonlóan, ha a mag yar demokrácia elérhetővé válik, akkor Önök sokkal hatékonyabban tudnak hozzájárulni egy új és békés Európa felépítéséhez. Ez még annál is szükségesebb, mert más országok is vannak Közép- és KeletEurópában – és megemlíteném még a Szovjetuniót is – , amelye k szintén alapvető gazdasági és politikai reform folyamatán mennek keresztül. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Ahogy a jövőbe tekintünk, és ahogy elkötelezzük magunkat az együttes munka mellett, amelyet mi Európa érdekében folytatunk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az éhség, a szegénység ellen, a békéért és a szabadságért folytatott harc a világnak még sok területén folyik. Az az Európa, amelyet most építünk fel, nem lehet önelégült és befelé tekintő emberek klubja, hanem egy hatékonyan működő partneri k apcsolatot kell az jelentsen, amely megerősít bennünket mindabban az erőfeszítésünkben, hogy hozzájárulhassunk a világ békés fejlődéséhez. Az európai eszme eredetei és céljai mindig békések voltak. Ez az eszme mindig túlment, túltekintett az európai közöss ég határain. Az új körülmények közepette most lehetőségünk van arra, hogy az előttünk lebegő jövőbeni képet valósággá alakítsuk. A hidegháborúnak vége van. A kelet és nyugat közötti feszültség most már a múlté. Az Önök országa és mások, akik olyan sok fájd almas tapasztalatra tehettek szert az elmúlt történelmi időszakban, most egy olyan Európa felé tekintenek, amelyre a béke és a biztonság jellemző; egy olyan Európa felé néznek, amely tulajdonképpen az
