Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 17. hétfő, az őszi ülésszak 5. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
324 ha az összes szűkítő javaslatot elfogadom, talán harminc üzlet maradna meg, amit privatizálni lehet eb ben a gondolatmenetben. A tágítás területének is jogos kifogásai voltak ellenben. Elhangzottak itt olyan kifogások is, amelyeket én nem tudok támogatni, és mindenképpen szeretném az ilyenekre felhívni a Parlament figyelmét a szavazások előtt. Például úgy m ondja, hogy amennyiben az állam hajtja ezt végre, megfosztja, mondjuk, az önkormányzatot az ő forrásaitól, az ő tulajdonától. Kérem, ha mi azt mondjuk, hogy ebben a körben a privát tulajdon, ami működőképes, tapasztalt és egyáltalán elképzelhető, akkor kit fosztunk meg? Amúgy sem az önkormányzaté, amúgy sem az államé lenne! Tehát azt a gondolatot fönntartani, hogy majd valamikor az állam helyett lépjen be előbb egy önkormányzat, és majd, ha úgy gondolja, folyó költségvetéseit lehet finanszírozni abból, hogy elad olyan tulajdonokat, amelyek eredetileg sem voltak jó helyen közösségi tulajdonban, ez nem jó gondolatmenet az én megítélésem szerint. Ebben az esetben az önkormányzatoknak az államadósság egy részével is valamit kezdeni kellene. Ez nem az a megfosztá s! Amit privatizálni kell, ami privát tulajdonhoz tartozik, azt ott kell hagyni. Mindenképpen szeretném felhívni a Parlament figyelmét egy olyan pontra, amely a forgalomképesség korlátozásának feloldását javasolta. Nincs értelme, semmilyen közgazdasági tar talma, sem jogi védettsége a forgalomképesség korlátozását egyetlen percig is fenntartani. Nem tudom, miről vitatkozott a Parlament, ha e területen igazából bekövetkezett nálunk a rendszerváltás. De ha valakik, valahol, versenytárgyaláson, versenyben, az á llamtól megvásároltak valamit, annak az ellenértékét kifizették, akkor még egy másodperccel is tovább gondolkodni azon, hogy ő mit tesz vele, hogy fog ezzel valamilyen módon tovább gazdagodni, az nem ennek a rendszerváltásnak a gondolatmenetébe tartozik. ( Taps.) Kérem, ő versenytárgyaláson nyerte meg, a versenytárgyalásnak az volt a vége, hogy akik arra a meghirdetéskor a legjobb kondíciókkal rendelkeztek, a legmagasabb összeget megfizették, erre letették a garast, ennek a kötelezettségeit vállalták. És én abban a társadalomban reménykedem, hogy ők még képesek lesznek ezt még nagyobb haszonnal, még nagyobb hatékonysággal, még jobban működtetni, mint ahogy azt annak idején a meghirdető tette. Ezért nyerték meg ők a versenytárgyalást. Én úgy érzem, a vállalkoz ási gondolat nagyon súlyos torzítása az, ha egy ilyen korlátot a törvényjavaslat fenntart. Torgyán képviselő úr egyikmásik gondolatára utalva: én szeretném még ennek kapcsán a Parlament figyelmét egy igen nagy veszélyre felhívni. Többedszer mondom, most i s állítani szeretném, hogy ennek a Parlamentnek ma kikerülhetetlen kötelessége, hogy állást foglaljon a gazdaságban a reprivatizáció gondolata mellett vagy ellen, hogy ezt lehet vagy nem lehet, ha lehet, milyen technikával, ha nem lehet, milyen technikával . Ebben a társadalomban tulajdonreform és privatizáció nélkül nem fogunk tudni előremenni egyetlen lépést sem. Ez a társadalom állni fog, nézni fogja a mellettünk elhaladó feladatokat. Márpedig, ha nem rendelkezünk, nem mondjuk ki az egységes elveket a rep rivatizáció kapcsán vagy annak elvetésében, akkor például a Kisgazdapárt képviselői – gondolom én a felszólalások alapján – minden privatizációs programot meg fognak semmisíteni, anullálni fognak, hiszen a privatizáció elvileg az ő területükön, az ő gondol atmenetükben lehetetlenné teszi az azt követő reprivatizációt, ha az egyszer napirendre kerülne. Teljesen igaza volt Torgyán képviselőtársamnak, amennyiben a privatizáció bármely elemében döntünk, akkor ez a Parlament azon a területen a reprivatizáció kérd ését kizárta. Ezt megteheti, véleményem szerint meg kell tennie, de ki kell mondania. Enélkül ugyanis valóban annak az állandó és folyamatos ellentmondásnak fogjuk magunkat kitenni a Parlamentben, hogy jogállamiságot építe az a képviselőtárs, aki úgy gond olja, hogy privatizálni kell, anélkül, hogy figyelembe venné, mik történtek 10203050 évvel ezelőtt. Magam nem vitatom, többedszer elmondom, hogy jogsértések történtek. Egyetlen egyet vitatok: lehetségese, vane technikája a jogsértés rendezésének oly m ódon, hogy a társadalmunk tovább haladjon? Én úgy érzem, hogy ennek a technikáját valakinek be kellene már mutatni. E technika bemutatása nélkül minden ezirányú felvetést súlyos demagógiának tartok.
