Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
199 VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Igen röviden szeretném indokolni 496os és 497es szám alatt előterjesztett módosító j avaslataimat. Azonban mielőtt rátérnék az indoklásra, Eörsi Mátyás kiváncsiságát, érdeklődését szeretném kielégíteni a spontán privatizációval kapcsolatban. Felhívnám a figyelmét a Legfelsőbb Bíróságnak a körülbelül három héttel ezelőtt a Budavár Részvényt ársaság esetében hozott döntésére, ahol a Legfelsőbb Bíróság a cégbejegyző végzés törvénysértő voltának megállapítása mellett ezt hatályában fenntartotta. Egyébként a Budavár Részvénytársaság ügyében úgy tudom, interpelláció is elhangzott Horváth Béla képv iselőtársunk részéről. Most rátérve a 496os számú módosító indítványra. A módosító indítványban, a törvényjavaslat 3. szakaszában a törvény, tehát az eredeti törvény 17/A szakaszát a következő (3) bekezdéssel javaslom kiegészíteni. Ha a bejelentés nem fel el meg a 17. szakasz (2) bekezdésében foglaltaknak, akkor az állami vagyonkezelő szervezet hiánypótlást rendelhet el. Hiánypótlás elrendelése esetén az (1) bekezdésben foglalt harminc napos határidő a hiánypótlás maradéktalan teljesítésének a vagyonkezelő szervezethez történő benyújtásától újra indul. Itt rögtön engedjék meg, hogy egy szövegmódosítást hadd tegyek. Helytelen jogi szempontból az újraindul kifejezés; pontosítom újrakezdődik szóhasználatra. A törvénymódosítás 17/A § (1) bekezdése értelmében az állami vagyonkezelő szervezet az átalakulásról szóló bejelentés alapján annak kézhezvételétől számított harminc napon belül két intézkedést tehet. Vagy hozzájárulva az átalakuláshoz, meghatározza annak feltételeit és módját, vagy megtiltja azt. A 17/B § (1 ) bekezdésében a következő szövegrész található: "Abban az esetben, ha az állami vagyonkezelő szervezet a 17/A §ban meghatározott határidőkön belül nem élt az ott meghatározott intézkedések valamelyikével, a vállalati tanács a 17. § szerinti bejelentésnek megfelelően dönt a gazdasági társasággá történő átalakulásról". Nyilvánvaló, itt előfordulhat az az eset, hogy hiányosan adja be a gazdálkodó szervezet az iratokat, hiánypótlás esetén lejárhat a harmincnapos határidő, tehát ebben az esetben, ha ezt nem re ndezzük, esetleg a törvényjavaslat értelmében joga lesz az átalakulásról dönteni a gazdálkodó szervezetnek. Egyébként az alkotmányügyi bizottság ezt a módosító javaslatot támogatta. A 497es számú módosító javaslat megítélése már sokkal nehezebb. Ez a módo sító javaslat a törvényjavaslat 5. szakaszában a törvényjavaslat 21. szakasz (3) bekezdését módosítja. Hogy ha föllapozzák, akkor látják, hogy tulajdonképpen a mondat első felét hagytam el. A harmadik bekezdés értelmében a vállalat hitelezői követelésük ki elégítéseként az (1) bekezdésben említett vagyonrész erejéig vállalhatnak részesedést. Az (1) bekezdés – tehát ugyanezen szakaszhely (1) bekezdése – értelmében egyértelmű, hogy a vagyonmérlegben megjelölt vállalati vagyonra eső üzletrészről van szó. Itt ez t az üzletrészt kellene definiálnunk. Engedjék meg, hogy a problémát egy egyszerűsített modell segítéségvel mutassam be. Amikor a gazdálkodó szervezet dönt az átalakulásról, illetve átalakulását bejelenti, akkor egy vagyonmérleget kell készítenie. Ebben a vagyonmérlegben fel kell tüntetni az aktívumokat, tehát az aktívákat és a passzívákat is. Vegyük azt a példát, hogy a vagyonmérleg szerint a vállalat vagyona 1000 egység. Ebből aktívum 600 egység, passzívum, tehát bármilyen tartozás eddig 400 egység. Az én felfogásom értelmében az átalakuló vállalatnál, amikor létrehozzák a kft.t vagy a részvénytársaságot, a vállalati vagyonra eső üzletrész hogyha itt az 1000 egységnél 400 egység volt a tartozás, már csak 600 egység. Tehát csökkentettük eleve a tartozásokn ak az összegével. Ugyanakkor, hogyha változatlanul hagyjuk a törvényjavaslatot, akkor a hitelezők gyakorlatilag ebbe a 600 egységbe számíthatják be a követelésüket, tehát tulajdonképpen kétszeres hitelkonvertálás történik ilyen formában. De más szempontból is aggályosnak tartom. Ugyanis ezt a
