Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok (az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény és az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény) módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
186 TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy előbb két gondolatot elmondjak. Az egyik: ez a jogszabály, ez a törvényjavaslat és az ez utáni, napirendként következő törvényjavaslat az átalakulással összefüggésben és tulajdonképpen a kiskereskedelem előprivatizálásával kapcsolatos törvényjava slat összefügg. Szerencsésebb lett volna, ha ezeket egyben tárgyaluk. Ezt a Házszabály egyelőre nem teszi lehetővé. A másik dolog, amit mondanék, hogy ezeket a módosítási javaslatokat a bizottságok különböző helyeken tárgyalták, általában egy időben. Aki r észt vett ezeken, tudja, hogy például a kiskereskedelem tárgyalása során különböző, ellentétes álláspontokat foglaltak el a bizottságok. Előfordult az is – az én tudomásom szerint – hogy az alkotmányügyi bizottság gazdasági kérdésben volt kénytelen állást foglalni, a gazdasági bizottság és a költségvetési bizottság pedig jogi kérdésekben. Én azt gondolom, a Házszabályok felülvizsgálata során mindenképpen célszerű lenne legalábbis a koordinációt megszervezni, hogy ne egy időben kerüljön sorra ezeknek az önál ló módosító indítványoknak a tárgyalása. Egy felelőse legyen ezeknek a jogszabályoknak vagy törvényjavaslatoknak, mert így sem az előterjesztő, sem a módosítást előterjesztő képviselő nem tud kellően részt venni ezeken az üléseken. Ez eredményezi azokat a szavazási procedúrákat, amelyekben az elmúlt időben is részünk volt. Ami az én két – törvényjavaslattal kapcsolatos – módosító indítványomat illeti, az egyik a törvényjavaslat 1. §ának (3) bekezdéséhez kapcsolódik. Ez korlátozza az anyavállalat rendelkezé si jogát az elkülönült gazdasági egységben működtetett vagyona felett az alapító döntéséig, amíg el nem döntik azt, hogy az önállóvá alakulást az alapító engedélyezi. A javaslat helytállóságát indokolni nem kívánom, hiszen ezt az ezzel kapcsolatos bizottsá gi állásfoglalások alátámasztják, és a Kormány is egyetértett vele, támogatta. Ismerve a szavazás mechanizmusát, úgy gondolom, ezzel a kérdéssel tovább nem kell foglalkoznom. A második módosító javaslatom a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésére vonatkozik. Ez a törvényjavaslat módosítani kívánja a vállalati törvény 10/A § (2) bekezdését. Ha a vállalati tanács vezetése alatt álló vállalat elkülönített gazdasági egysége dolgozóinak kétharmada kezdeményezi az önálló vállalattá való alakulását, és a vállalati ta nács ezt elutasítja, úgy a javaslat szerint az egység vezetőjének kérelmére az alapító szerv ezt 90 napon belül elrendelheti. Ez volt a Kormány előterjesztése. Az én módosító javaslatom ezzel a bekezdéssel összefüggésben kétirányú volt. Az egyik: ne csak a z egység vezetőinek kérelmére foglalkozzék az indítvánnyal az alapító szerv, hanem azoknak is legyen lehetőségük a vállalati tanács határozatának a felülvizsgálatát kezdeményezni, aki az egész eljárást, kérelmet előterjesztették – ezek pedig a dolgozók vol tak. Javaslatom ezen részével kapcsolatban ugyancsak egyetértés alakult ki a bizottságok és a Kormány részéről is. Javaslatom második részében, megtartva – és ezt hangsúlyozni szeretném – a Kormány által megjelölt 90 napos határidőt, azt indítványoztam, ho gy az alapító szerv a dolgozók által megismételt kérelemmel köteles legyen foglalkozni. A Kormány előterjesztése szerint az alapító szerv számára a javaslat csak lehetőséget biztosít az "elrendelheti" szóhasználattal. Ez azt jelenti, hogy amikor a dolgozók egy ilyen kérelmet előterjesztenek az alapító szerv felé, akkor az alapító szerv, ha nem akar, nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem bedobja a szemétkosárba, és 90 napig egy függő jogi helyzet van. Ez a függő jogi helyzet 90 napig bizonytalanságban tartja a dolgozók kollektíváját, de bizonytalanságban tartja magát az érintett vállalatot is. Javaslatom szerint a "köteles foglalkozni" nem jelenti azt, hogy hozzá kell járulnia az önállóvá váláshoz, de azt igen, hogy, ha az alapító nem akarja, akkor elő kell venni a kérelmét, meg kell vizsgálnia és akár három napon belül is mondhatja: nem kívánom az önállóvá alakítást; abban a
