Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
169 Politikai jelentőségűvé tesz ik, mégpedig azért, mert tulajdonképpen arról van itt szó, hogy a magyar Országgyűlésnek döntenie kell arról, hogy a szabad választásokat követő fél esztendőn belül egy legitim pártot és egy alkotmányosan működő szervezetet vagy szervezetek sokaságát polit ikai mnősítésnek vet alá, mégpedig diszkriminatív módon. Az, amit itt ma el kell döntenie az Országgyűlésnek a törvényjavaslat kapcsán, tulajdonképpen ez a kérdés. Mielőtt félreértés esne, szeretném hangsúlyozni, hogy nem az elszámoltatással van probléma. A Szocialista Párt ebben a teremben is többször kijelentette, hogy el kíván számolni a vagyonnal, hiszen nyom bennünket az a helyzet, hogy a Szocialista Párt jogi értelemben jogutódja az állampártnak, és hát bizonyos értelemben a választási kampány közepet te természetesnek tartjuk, hogy ezt a jogi értelemben vett jogutódságot igyekeznek többen politikai értelmű jogutódságnak is beállítani. Tehát szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy nem az elszámoltatással van probléma, hanem arról van szó, hogy a törvén y erejével lehete egy legitim pártot minősíteni, a törvény erejével ilyen vagy olyan korszakhoz kötődőnek minősíteni – ez a tulajdonképpeni választási kérdés. És hogyha – mint ahogy utaltam rá – a törvényjavaslat benyújtásának idejét és tartalmának alakul ását nézem, és ezt összevetem itt a napokban vagy az elmúlt hetekben az országban kialakult helyzettel, akkor nem nehéz valamifajta összefüggést találni. Nem nehéz összefüggést találni olyan törekvések között, amelyek esetenként lehetetlenné kívánják tenni egy pártnak a választási kampányban való részvételét. És itt a törvényjavaslat tartalmának és a módosító javaslatoknak az iránya hordoz egy bizonyosfajta – ha lehet így mondani – szemérmességet. Horváth Béla képviselőtársunk ugyanis benyújtott egy törvény javaslatot, amelyet itt ma szép szavakkal meg is indokolt. Csak azt felejtette el hozzá tenni, hogy ez a módosítási indítvány sérti a párttörvényt, és sérti az egyesülési törvényt. És ez még mindig nem lenne túlságosan nagy baj, mert egy képviselőtől nem f eltétlenül várható el, hogy jogi összefüggésekben gondolkozzék, de ami ennél nagyobb baj, az, hogy ezt a módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatta és a Kormány is egyetértett vele. Márpedig azt hiszem, nem nehéz kimutatni, hogy a módosítási indítvány a párttörvény 6. §ába és az egyesülési törvény 19. §ába ütközik, amikor a párttörvény a pártok gazdálkodására nézve kimondja, hogy a tulajdonában álló ingatlannal rendelkezhet a párt, és egyéb gazdálkodó tevékenységet is folytathat. Márpedig a módosító indítvány nagyon egyértelműen – és ezt szeretném aláhúzni – ütközik ezekbe a szabályokba. Nem tudom, mivel magyarázni, hogy ezt a nyilvánvaló ütközést sem az alkotmányügyi bizottság, sem a Kormány nem vette észre. Ha csak azt a szemérmességet nem sorolom fel magyarázatként, amely bizonyos értelemben természetes. Természetes ugyanis, hogy senki számára nem mutatkozik kedvezőnek, hogy azt a párttörvényt, amely keretéül szolgált az átalakulásnak, a szabad választások után egy legitim, a Parlamentben h elyet foglaló pártra nézve hatályon kívül helyezzék. Márpedig a módosító indítvány, amit Horváth Béla képviselőtársunk benyújtott, ezt teszi. Tehát kérem szépen, az Országgyűlés, amikor szavazni fog Horváth Béla képviselőtársunk indítványáról, gondoljon er re is. Ütközike ez a párttörvénnyel, vagy nem ütközik? Alkotmányose ebben az értelemben vagy nem alkotmányos? Tulajdonképpen ez a törvényjavaslat itt kap igazán jelentőséget, itt kap igazán politikai tartalmat. A Szocialista Párt által beadott módosító i ndítványok nem a törvényjavaslat konkrét szövegére irányulnak elsősorban, hanem azt az ideológiát támadják, amelyen ez a törvényjavaslat alapszik. Tehát a javaslataink elfogadása esetén az elszámoltatás meg kell, hogy történjék. Viszont nem tudjuk elfogadn i azt a koncepciót, amelyen ez a törvény nyugszik, és amellyel szabályait magyarázza. Ezért most a tisztelt Országgyűlésnek bejelentjük, hogy nem az elszámoltatás végett, hanem emiatt nem fogjuk megszavazni a törvényt, hogyha ennek tartalma nem olyanná ala kul, amely megfelelne a magyar alkotmányosságnak, a jogállamiságnak és – azt hiszem, hozzátehetjük bátran – az európai gondolkodásnak is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
