Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1410 Ki kell emelnem, hogy ezek a kedvezőtlen hatások nem csak a vállalkozókat és a magyar állampolgárokat sújtják, hanem egyértelműen rontják a költségvetés egyensúlyi helyzetét magát is, közvetlenül a költségvetésben jelennek meg mint bevét elkiesés vagy többletkiadás. Ugyanakkor, mivel a gazdaságban ma még csak az átmenet kezdetén tartunk, mint említettem, a költségvetés kiadási oldalán az elkötelezettség változatlanul nagy. A szociálpolitika, a lakástámogatás rendszere, a társadalombiztosít ás garanciái csakis e nagy rendszerek átfogó reformjával módosíthatók és nem is egy lépésben. Ugyanis nem lehetnek illúzióink, tisztelt Képviselőtársak. A nagy rendszerek reformjai bizonyos szolgáltatások piaci alapra helyezését jelentik, tehát amit eddig úgymond ingyen kapott az állampolgár, azért a jövőben, legalábbis részben, fizetnie kell. Ez természetesen eddig sem volt ingyenes, hiszen az adókat, amelyek a kiadások fedezésére szolgálnak, valakinek mindig meg kellett fizetnie. Bizonyos azonban, hogy a reformokkal együtt járó újraelosztás nem egyszerű folyamat. Sokak vállaira rak pótlólagos terheket, ezért e teherviselő képesség felmérése gondos mérlegelést igényel. Azt, hogy az állami szerepvállalásnak csökkennie kell – mert a piac hatékonyabb, és mert korábban túlvállaltuk magunkat – , kevés gazdaságpolitikus kétli. Az állampolgár azonban garanciát akar arra, hogy van értelme az áldozatoknak. Ezt a garanciát csakis az adhatja meg, hogy a Kormánynak van határozott programja az elkövetkezendő három esztend őre. 1991ben, amennyiben a Parlament elfogadja a most előterjesztett költségvetést, a magyar gazdaság a reá zúdult negatív hatások felét feldolgozza, míg a másik felére hitelt kap a nemzetközi pénzügyi intézményektől. Ez a mintegy 60 milliárd forinttal eg yenértékű kedvező hitellehetőség módot ad arra, hogy a gazdaság ne roppanjon össze a terhek alatt, talpon maradjon, megőrizze fizetőképességét. Ez esetben folytatni tudjuk az ár- és importliberalizálást, ami a vállalkozások fejlődésének, az export bővülésé nek elemi előfeltétele. Csak a fizetőképesség fenntartása esetén számíthatunk arra, hogy a komoly nemzetközi tőke beáramlik a gazdaságba, és pénzpiaci pozíciónk megerősödik. Ily módon biztosított lesz, hogy a folyó műveletekhez a konvertibilis valuta korlá tozás nélkül rendelkezésére áll majd a vállalkozóknak, ami egy nyitott gazdaságban döntő jelentőségű. Számításaink szerint keleteurópai partnereinktől mind az import, mind az export csökkenni fog, de a gazdaság folytatja majd a szerkezet- és relációváltás t, amelyet 1990ben oly sikeresen megvalósított. Bár összességében a magyar gazdasági növekedés helyett némi csökkenést fogunk tapasztalni, ez a jelenség a gazdaságot ért külső sokkok hatásához való gyors alkalmazkodás következtében átmeneti jellegű lesz. Az alkalmazkodás folyamatában a költségvetés mérsékelni fogja a támogatásokat mind a termelés, mind a fogyasztói árak, mind a lakásfinanszírozás terén. A külső terhek mellett még ezeket a terheket is vállalnunk kell, hogy megindulhassunk a piac fejlesztése , a privatizáció felgyorsítása irányában. Mindez kétségkívül jelentős, mintegy 35 százalékos egyszeri áremelkedést hoz magával, a bruttó munkajövedelem 2829 százalékos növekedésével kalkulálunk azonban és így nyilván számolni kell a hazai felhasználás, el sősorban a fogyasztás, mérséklődésével. De azzal is számot vetünk, hogy a fogyasztást a fokozott takarékosság is visszafogja majd. Lesz ugyanis értelme a megtakarításnak, hiszen számos befektetést ösztönző intézkedést hozunk meg, így a betéti kamatplafon e ltörlése, számos adózási kedvezmény megtartása és fejlesztése, ami az immár nem kényszermegtakarítás jellegű betételhelyezéshez, illetőleg értékpapír birtoklásához kapcsolódik. Az adórendszer a jövő esztendőben is megőrzi és bővíti a vállalkozásélénkítés eszközrendszerét. Példaszerűen kiemelve a személyijövedelemadórendszerben – mint ezt már a személyi jövedelemadóról és a vállalkozási adóról, valamint a forgalmi adóról elmondott előterjesztésemben is idéztem – a befektetéseket kedvezményező adó 30 százal ékáig terjedő adóalapcsökkentési lehetőség érvényesül; a magánszemélyek és az azok részvételével működő társaságok számára lehetőség van és
