Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
1400 Köszönöm szépen. Kérdezem dr. Balás István képviselő urat, az alkotmányügyi bizottság elnökhelyettesét, a bizottság állíte előadót. Dr. Balás István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Elnök Úr! A bizottságunk külön előadót nem állít. Érdemi nyilatkozatunk megegyez ik az előttünk szólókéval. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz három módosító javaslat érkezett: Mihály Zoltán képviselő úrtól 1075ös számon; Várkonyi István képviselő úrtól 1093as és 1094es számon; dr. Kálmán Attila képviselő úrtól 1103as számon. (Közbeszólásokra:) Még van egy, ezek szerint még én sem tudok róla, most osztják 1104es számmal Körösfői László képviselő úr módosító javaslatát… (Újabb közbeszólások.) Ezeket be fogjuk jelenteni közben. Mivel módos ító javaslatok érkeztek, az általános és a részletes vitát külön kell megtartani. A törvényjavaslat általános vitája következik. Kérdezem a jegyző asszonyt, illetve urat, hozzászólók jelentkezteke. Igen. Dr. Szabó Lajos és Kovács Gábor képviselő urak jele ntkeztek. Dr. Szabó Lajos képviselő úrnak adom meg a szót a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (MDF) SZABÓ LAJOS, DR. (MDF) Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Röviden, tárgyszerűen kívánok kapcsolódni az általános vitához. Elöljáróban talán leszögezhetem, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításának szükségessége a 24. órájába lépett. Tény: a szakképzés helyzete, különösképpen a duális szakképzést folytató intézmények helyzete a fenyegetettség állapotába került: egyrészt a törvény hibája, másrészt a privatizációs folyamat előrehaladottsága miatt. E két tényező figyelembevételével öt észrevételt, illetve megállapítást tennék. 1. Tapasztalható, hogy elkezdődött a szakképzési alapb ól létesült tanműhelyek, nagyértékű, korszerű gépek vállalati célra történő felhasználásának gyakorlata részben vagy egészében. Erre példa lehet JászNagykunSzolnok megyében, Kisújszálláson a Kunszöv, Törökszentmiklóson az Alföldi Építőipari Szövetkezet, Szolnokon a Mezőgép, SZotév. Ily módon vész el, illetve veszett el a szakképzési alapból a szakoktatásra fordított összegek egy része. 2. Problémát okozott, hogy az élelmesebb vagy – idézőjelben mondva – "kéregetni" jobban tudó vagy jobb lehetőséggel rende lkező igazgatók jelentősebb pénzeszközhöz jutottak, mások viszont aligalig kaptak valamit. 3. A pályázati rendszer ugyancsak tartalmazott vagy tartalmaz szubjektivitást. Így a pályázó szakközépiskolák – idézőjelben mondva – "kutya vacsorája"szerűen része sültek a szakképzési támogatásban, mint például ez évben is a vezetésem alatt lévő kunhegyesi híradástechnikai szakközépiskola. 4. A módosított törvényjavaslat hiányossága, hogy az 1. § (4) bekezdése b) pontja ismételten lehetővé teszi az úgynevezett profi lidegen vállalatoktól történő pénzfelvételt. Szabályozni kell, hogy a válllat olyan szakképzést támogasson, amely összhangban van profiljával! 5. Örömmel nyugtázandó a szakképzési hozzájárulás körének és felhasználhatóságának kibővülése. Ugyanakkor, amenny iben marad az 1,5, illetve agrártevékenység esetén 1%os szakképzési hozzájárulás, sajnálatos módon nem következik be ugrásszerű változás a szakképzés feltételeinek javulásában.
