Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvé... - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1335 engedjük tovább hatalmasodni azt a vízfejet, melyet úgy tűnik, nem lebontani, hanem elfoglalni törekedik a kormányzat! Az adók növelése ezt is jelenti! Nem vagyunk abban a helyzetben, hog y dönthessünk, ezeket az adótörvényeket alapvető információk híján tárgyaljuk! A Kormány ugyanis ígéretei ellenére sem készítette el azokat a felméréseket, amelyek világos képet adnak az ország helyzetéről, és kiindulópontjai lehetnének minden további inté zkedéscsoportnak. Nem tartotta be a Kormány azt az ígéretét sem, hogy a gazdasági fellendülés lehetőségét biztosító hároméves programját a legalaposabb vizsgálat céljából az Országgyűlés elé terjeszti, és amelynek alapján dönthetnénk az egymásra következő lépések sorozatának szükségességéről. A kormánypártok válságból kivezető tervei a választási ígéretek rózsaszín leányálmaiban elhaltak a mai napon. A közvélemény bizonytalanságban várja a beígért kormányátalakítást. Meg kell akadályoznunk, hogy ezen a címe n a Kormány újabb hónapokra kérjen haladékot a hatásos intézkedések megtételére! Az ország nem is annyira katasztrofális gazdasági helyzetével volt összefüggésben az a beszéd, amelyben a miniszterelnök úr minden dolgokról az igazat, a tiszta igazat mondta el. Fontos ez számunkra, hogy a gazdaság következő évi szabályozásáról ezen ismeretek tudatában dönthessünk. Tisztelt Országgyűlés! Az adófilozófiai vita évek óta tart hazánkban arról, hogy az alacsonyabb adókulcsok ösztönzike a termelést, és végső fokon magasabb termelés, magasabb nemzeti jövedelem mellett kedvező, növelő hatással vannak az adóbevételekre is. A Kormány, sajnos, tovább növeli az adókat, a források centralizációját – úgy látszik, ezzel ellentétes véleményen van. Legnagyobb megdöbbenésemre a tájékoztatóban még ezt a megállapítását is rögzítette – idézem – , hogy "A gazdaság szereplőinek mozgásterét nem az adórendszer korlátozza.". A magyar gazdaság, a magyar gazdálkodók adóterhe másfélszerese, kétszerese a piaci versenytársakat sújtó központi elvonásoknak, döntő mértékben korlátozzák a lehetőségeket és az eredményes piaci szereplést. A beterjesztett javaslatokból megállapítható, hogy a hatalmon lévőknek nem sürgős a gazdasági rendszerváltás. Az 1990es esztendőt teljes egészében a politikai áta lakítással töltöttük el, és a tervezetek 1991re sem mutatják a gyökeres átalakítás szándékát. Ez pedig tűrhetetlen, hiszen minden figyelmünket a termelésre kellene összpontosítanunk; a gazdaság, a gazdálkodás gondjai semmivel sem kisebbek, mint a politika iak voltak! Nem engedhető meg még egy esztendő késedelem, hiszen a gazdaság már az idén is mérhetetlen károkat szenvedett el, és ma már veszélyezteti az ország működőképességét. A Kormány nem javasol rendszerszerű változásokat az adótörvényekben, nem lát l ehetőséget az adómértékek, az adókulcsok érdemi módosítására, csökkentésére. Annyi pocskondiázás után ezzel tulajdonképpen szentesíti és magáévá teszi a Németh Miklós vezette kormány és pénzügyminisztere, dr. Békesi László adópolitikáját utólag. Erre nekem kell emlékeztetni, ha már – nyilván nem szemérmességből – elfelejtették ezt megtenni. (Taps a bal oldalról.) Szabó Iván képviselőtársam hasonlatához egy megjegyzést engedjenek meg: akinek gyémántja sincs, akinek szene sincs, az a másét csiszolgatja. (Derü ltség és szórványos taps.) Nem az a legnagyobb baj, hogy nem tudtak jobbat kidolgozni, hanem az, hogy sok helyen rontottak rajta. Az előző Kormány tagadhatatlan sikereit arra kívánják felhasználni a változatlanságra hivatkozva, hogy leplezzék azt a szándék ot, hogy a bérből és fizetésből élőket nagymértékben megterhelik adókkal, míg másokat további előnyökhöz juttatnak a kedvezmények szélesítésével. A KGST széteséséből, a dollárelszámolásra történő átállás cserearányveszteségeiből, az új kis- és középvállal atok kiépülésének költségeiből, az új tőkés réteg kialakulásainak terheiből keletkező, a továbbiakat még tovább növelő adókat a kormányzat szinte kizárólag a bérből és fizetésből élőkre kívánja hárítani. Én ezt nem fogadom el. Önök arányos teherviselést íg értek, valósítsák meg! (Bekiabálás balról: Úgy van!)
