Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter:
1304 Köszönöm. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Mielőtt a miniszter úrnak megadnám a szót, felhívom képviselőtársaim figye lmét, hogy szorosan tartsuk magunkat a megadott határidőhöz, tehát a válasz öt perc, a viszonválasz pedig két perc. Megadom a szót Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter úrnak. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válasza NAGY FERENC JÓZSEF f öldművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt dr. Szűrös Mátyás képviselő úr! Köszönöm az átengedett időt, és örömmel állapítom meg, hogy a képviselők közül nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozók, hanem az élet egyéb területeiről valók – így orvos, politológus, pénzügyi kutató, mindenki – érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. Ez arra a reményre jogosít fel, hogy valóban a mezőgazdaságnak nagy jelentősége van hazánkban, és remélem, hogy ezt a jövőben ennek megfelelően fogja kezelni a tisztel t Ház. Az élelmiszergazdaságban, ezen belül az állattenyésztés területén a válsághelyzetet kiváltó okok közül az alábbi legfontosabbakat emeljük ki. Aszály következtében emelkedtek a takarmányárak, megjelent a spekuláció, és ezzel összefüggésben a hiányps zichózis. Az ipari anyagok és eszközök árának rohamos emelkedése – mint ahogy képviselő úr is jelezte – jelentősen rontotta az állattenyésztés jövedelmezőségét. Az árak emelkedése miatt csökkent a hazai vásárlóerő, és ez visszavetette az állati termékek ir ánti keresletet. A keleti, KGSTpiac összeomlása bizonytalanságot idézett elő. Az évközi, a jövedelmezőséget érdemben rontó központi költségvetési intézkedések – különösen az exportszubvenciós kulcsok csökkentése – veszteségessé tette egyes állattenyésztés i produktumok exportját. A Kormány látja a kialakult feszültségeket, és ennek kapcsán a múlt héten áttekintette az azok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat. Megállapította, hogy az állati termékek belföldi fogyasztása 1991. évben sem fog növekedni, sőt annak további csökkenése várható. Ahhoz, hogy a többlettermékek levezetése lehetővé váljon, elsősorban a gazdaságos export növelését kell szorgalmazni. Az előzőekből kiindulva a Kormány úgy látja, hogy az állattenyésztésben a visszásságok rendezéséhez az a lábbiakra van szükség. Az irreálisan magas takarmányárak, illetve várakozások megtörése. Ennek érdekében eddig 600 kilotonna szemestakarmányimport került engedélyezésre, és további 250 kilotonna beszerzését készítjük elő, ami a Kormány döntése értelmében csak az esetben élvez vám- és illetékmentességet, ha az importőr garantálja, hogy az áru a tényleges beszerzési árhoz képest 2 százaléknál nem magasabb áron jut a végső felhasználóhoz. A termelés biztonságának megteremtése érdekében jövő évtől tová bbra is hatósági áras marad a tej felvásárlási ára, amit a jövő évre átlagosan legalább 30 százalékkal indokolt emelni. A költségvetés nehéz helyzete ellenére a jövő évben változatlanul fennmarad a tej és egyes tejtermékek körülbelül 4 és fél milliárdos fo gyasztói árkiegészítése annak érdekében, hogy a tej fogyasztói ára emiatt ne emelkedjen, illetve ezzel összefüggésben a tejtermelés ne csökkenjen. Valamennyi mezőgazdasági terméket illetően nagy jelentőséggel bír a minőség javítása, és a szerződéses kapcso latok kialakítása, a megkötött szerződések betartása. Fontos követelmény, hogy a szerződések rangját vissza kell állítani. A most megjelenő, a tisztességtelen gazdasági tevékenységekről szóló törvény is alapvetően azt célozza, hogy a felek, a piac szereplő i erőfölényükkel ne éljenek vissza, és gazdasági kapcsolataikat szigorúan a szerződésre alapozzák.
