Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
1293 KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az adótörvényekkel általában kapcsolatos frakcióvéleményt Békesi Lászl ó már elmondotta, én mindössze egyetlenegy gondolatot tennék hozzá. Azt hiszem, valamennyiünk számára világos, hogy jó adótörvényeket, működő, jó adórendszert csak egészséges gazdaságban lehet létrehozni. A mi gazdaságunk pedig pillanatnyilag minden, csak nem egészséges. Azok a sikolyok, amelyeket naponta hallunk a gazdaság felől, azok sajnos nem egy új életet szüléssel létrehozó asszony vajúdási fájdalmait jelzik, hanem inkább egy olyan betegnek a hangját, akinek egy elhagyott erdőben egy éppen arra járó o rvostanhallgató egy életlen késsel operálja a perforálódó vakbelét. (Derültség.) És közben még a szomszédban is dőlni kezdett a KGST nagy, de odvas fája, és az újabb olajáremelkedés farkasa harapdálja a beteg lábát. (Derültség és taps.) Azt hiszem, hogy ez a hasonlat eléggé képszerűen fejezi ki gazdaságunk állapotát. Hadd tegyem hozzá, hogy ezt az operációt még gyorsan is kéne elvégezni, mielőtt a fa végleg ránk dől, vagy mielőtt a farkas nemesebb testrészeinkhez ér. (Derültség.) Ezért, mivel a legközelebbi jól felszerelt kórház sajnos messze van, és a beteg nem szállítható, ezért minimum azt el kell érni, hogy azt az életlen kést megköszörüljük. Úgy gondolom, hogy amikor az adótörvényeket a Kormány beterjesztette, nevezetesen azt a kettőt, amelyről én beszé lni szeretnék, a vállalkozási nyereségadóról szóló és az állami vagyon utáni osztalékról szóló törvényt, akkor ennek a köszörűs munkának egy részét végezte el, és azt hiszem, hogy nem teljesen haszontalanul, hiszen sok hasznos pontosítás van ebben a törvén yben,és a változások egy részével is egyet tudunk érteni. Nagyobb a probléma azoknál a részeknél, amelyek nem változtak, és ezek a legnagyobb hiányosságai ennek a módosításnak. Három ilyen, a gazdaság számára káros változatlanságot emelnék ki. Az egyik az, hogy a jövedelemelvonás továbbra is magas. Ezt mindenki tudja, hogy az ilyen tipusú adókban a 40 százalékos adókulcs hosszabb távon nem tartható fenn. Tudta ezt a korábbi Kormány is, és tudja ezt a mostani Kormány is, ezért egy csomó kedvezménnyel bástyáz ta körül ezt az adórendszert, ami viszont azt jelenti, hogy rontja a valódi piaci verseny kialakítását szolgáló esélyegyenlőséget. A másik ilyen – és erről is csak röviden beszélnék – : az amortizációs rendszer nem került változtatásra. Ez pedig azt jelenti , hogy a vállalkozók döntő többsége egyszerűen nem jut ahhoz a pénzhez, amelyből újra tudná termelni állóeszközeit, és ez növeli az amúgy is meglehetősen nagy technológiai lemaradásunkat a fejlett világhoz képest. A harmadik pedig, amiben szintén nem törté nt változás, az állami vagyon utáni osztalék, amit továbbra sem a ténylegesen befektetett vagyon után kell fizetni, hanem a nyereség után, ami két eredménnyel jár együtt, hogy a jó vállalatok járnak rosszul az ilyenfajta elvonással, a másik pedig az, hogy egy teljesen kusza kép alakul ki gazdaságunk, a vállalatok valóban gazdaságos működéséről. Úgy gondolom, hogy ezt az állami osztalékot legkésőbb a számviteli rendszer módosításával együtt a helyére kell tenni, és valóban tisztességes alapon kell elvonni az állami vagyon utáni részesedést a vállalatoktól. És egyébként mind a három témára vonatkozóan a következő évben a módosítást végre kell hajtani. Ezért nagyon kérem a Kormányt, hogy ha itt majd elfogadásra kerülnek az adótörvények, mert ebben semmiféle két ségeim nincsenek a kormánytöbbség ismeretében, akkor nehogy örömünnepet tartson, hanem azonnal kezdje el azokat az előkészítő munkákat, amelyek azt eredményezhetik, hogy a jövő évben ennél a három szükséges változásnál egy valóban előkészített törvényjavas lattal minél hamarabb a Parlament elé tudjanak állni. Egyetértünk azzal, hogy a kedvezményezett tevékenységek közé bekerültek a környezezetvédelmi beruházások, még ha elég szűk körben is és azzal is, hogy az elmaradt regionális