Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁDÁR PÉTER (SZDSZ)
1284 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem helyet foglalni. Folytatjuk az adótörvényekről szóló általános vitát. (…) Kérem képviselőtársaimat, hogy a folyosókról is jöjjenek be, foglalják el helyüket. (…) Ismertete m az első hat felszólaló névsorát: dr. Schamschula György (MDF) Kádár Péter (SZDSZ) Balogh Gábor (KDNP) Varga Mihály (FIDESZ) Palotás János (MDF) és dr. Katona Béla (MSZP) Megadom a szót dr. Schamschula György képviselőnek. Kérem. Felszólaló : Dr. Schamschula György (MDF) SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár a pártok vezérszónokai kimerítően elemezték a benyújtott törvényjavaslatokat, van egy alapvető, elvi jelentőségű rész, amelyre nem tért ki egyik felszólaló sem. A vál lalkozási nyereségadóról szóló törvény rendelkezik a külföldi tőkerészt tartalmazó vállalkozások adójának módosításáról. Most én nem a konkrét témával szeretnék foglalkozni, erre ráérünk a részletes vita idején, csupán az ellen szeretnék szót emelni, hogy valamely vállalkozás csupán csak azért, mert külföldi tőkerész van benne, másképp kerüljön adózási szempontból elbírálásra, mint hogyha magyar állampolgárok adták volna össze a vállalkozást! Nekem az a véleményem, hogy meg kell adni ugyanazokat a kedvezmén yeket a magyar vállalkozóknak is, amelyeket ma tőkerészesedéssel külföldi vagyont bevonó cégek megkapnak. Ne csináljunk diszkriminációt azért, mert egy hazai vállalkozó csak a saját erejéből, saját pénzéből próbál valamit csinálni ebben az országban, és ne m hoz be sokszor csak áltőkét mint adózási könnyítési feltételt! Én alapvetően nem hiszem azt, hogy a tőkének valamiféle nemzeti hovatartozása lenne. A tőke internacionális, és ahogy a pénznek nincs szaga, általában nemzetisége sincs. Én azt hiszen – és eb ben az ügyben kérem a képviselők támogatását – , hogy nem engedheti meg magának egy ország, amely ma a polgárosodás útjára lép, hogy saját polgárosodását diszkriminatív módszerekkel akadályozza! Nagyon kérem mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok ké pviselőit, fontolják meg azt, kinek lenne jó, hogy továbbra is külföldi tőkések előnyösebb helyzetbe kerüljenek Magyarországon, mint a hazai vállalkozók?! Jól tudjuk, hogy a privatizáció során rengeteg lehetőség lesz új vállalkozások építésére. Nekünk ezek et a vállalkozásokat arra kell fölhasználni, hogy létrejöjjön egy jómódű középréteg, ahogy régen mondták, egy vagyonos polgárság. Ha mi nem ezt, hanem külföldi tőkét, sok esetben külföldi kalandorok bizonyos kis pénzét próbáljuk mindenáron az országba csal ogatni, és nem a saját igyekvő, törekvő vállalkozói polgári rétegünket próbáljuk erősíteni, akkor valószínűleg pont az ellentétes hatást fogjuk elérni, mint amit kívánunk! Ebben az ügyben részletes módosító javaslatokat fogok tenni a részletes vitához. Kös zönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Kádár Péter képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Kádár Péter (SZDSZ) KÁDÁR PÉTER (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adó nemekkel kapcsolatos általános vitában két dologról kívánok szólni. Egyrészt az egyházaknak, valamint a nemzetiségi és etnikai kisebbségeknek nyújtandó közvetett támogatási formáról, másrészt külön az egyházak támogatásának a szükségességéről.
