Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - ELNÖK (Szabad György): - KÁLLAY KRISTÓF (független)
1281 A személyi jöve delemadóval kapcsolatban alapvető gondunk a valorizáció. Mi teljesen megértjük azt a lakossági, társadalmi igényt, hogyha infláció van – és ez egyelőre elkerülhetetlen – , akkor ezzel minden gazdasági szabályozásnak valahogy lépést kell tartania. Ezért mi a rra kérjük a Pénzügyminisztériumot, hogy most, a törvénykezésnek ebben a hátralévő rövid időszakában vizsgálja meg a már benyújtott javaslatoktól függetlenül ennek a lehetőségét, elsősorban a kis- és középjövedelmű rétegeknél. A vállalkozói nyereségadóval kapcsolatban elmondott elképzelésem, elképzelésünk tulajdonképpen kiterjedne a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is, hiszen, amint rámutattam, ezeknek a zöme, tömege még itt adózik, mert nincs megfelelő adózási rendszer, adózás i konstrukció. Tehát itt is szeretnénk biztosítani ezt a lehetőséget valamilyen módon, hogy az az egyéni vállalkozó, aki tulajdonképpen bizonyos feltételek szabása mellett többet tesz a társadalom asztalára, elősegíti a gazdaság élénkítését, az részesülhes sen adócsökkentésben. És itt mi nem zárjuk ki teljesen az átalányadózásnak a lehetőségét sem. Azzal teljes mértékben egyetértünk, hogy az a fajta átalányforma, amely tulajdonképpen lehetővé teszi a bújtatott jövedelmek képződését, az ne következzen be. De abban az esetben, amikor mégis elvárható az, hogy ez kizárásra kerül, tehát egy olyan konstrukciót keresünk, amelyben az átalányadóban részt vevő adózó mindeképpen többet termel, az állami költségvetés bevétele mindenképpen növekszik és lehetőleg ki kell z árni a jövedelemeltitkolást, tehát itt keressük ezt a fajta megoldást. Ezek a fő irányaink. Ebben a hozzászólásomban még nem térek ki azokra a kisebb részletekre, amelyekkel kapcsolatban szintén beterjesztünk módosítási javaslatokat. Befejezésül szeretnék visszatérni kezdő hasonlatomra, a Bermudaháromszögre. Elhangzott már itt, hogy egy hajóban evezünk, talán ezért is lehet ezt a hasonlatot elővezetni. Ez a Bermudaháromszög tragikus lehet, az esetek többségében tragikus, mert onnan hajók nem jöttek vissz a. De talán mégis volt hajó, amely megmenekült. Én úgy vélem, hogy az elmúlt években, amint erre már rámutattam, amikor hasonló helyzetben vergődtünk – nyugodtan merem használni azt a szót, hogy vergődtünk – ebben a hármas szorításban, amelyet bevezetőmben felvázoltam, tehát a múltban, úgy vélem, nem volt komoly kilátás arra, hogy ebből a Bermudaháromszögből kikerüljünk. De az én megítélésem, a mi frakciónk megítélése szerint azért itt Magyarországon nemcsak politikai, társadalmi változás következett be, h anem a gazdaságban is megindultak olyan reálfolyamatok, amelyek alapját képezik annak, hogy a jövőben bízzunk, a gazdasági válság megoldásában is bízzunk. Ezért mondom én azt, ennél a hasonlatnál maradva, hogy ebben a Bermudaháromszögben minden nehézségün k ellenére, minden szorító helyzet ellenére most már kedvező szelek fújnak. Ezeket a kedvező szeleket ki kell használni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy már most, ezeknél a törvényjavaslatoknál próbáljuk megalkotni a lehetséges optimális változtatást, de se mmiképpen nem a költségvetés kárára, de mindenképpen a gazdaság élénkítésére. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy szünet előtt hallgassuk még meg Kállay Kristófot, aki a fü ggetlen képviselők véleményét tolmácsolja. Felszólaló: Kállay Kristóf a független képviselők nevében KÁLLAY KRISTÓF (független) Köszönöm, Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elsősorban felvetendőnek tartom a Kormány arra vonatkozó felelősségét, amelyet már az előttem szólók is említettek: hogy az elmúlt fél év során nem készített elő megfelelő adóreformot. Ezért hivatkozhat most arra, hogy majd jövőre teszi azt, pedig erre vonatkozó koncepció volt – nem tudni, miért nem lett végrehajtva. Nemcsak reformjavasl at nem készült, hanem még az annak alapját jelentő előzetes felmérések sem. Az Országgyűlés elé kerülő anyagokban csak általánosságok vannak, konkrét felmérésen
