Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
1265 Meg kell mondani, hogy még a kormánytagság sem mentesít, nem tesz immunissá ettől a kísértéstől, hogy tetszetős elképzeléseket vázoljunk mint megva lósítható elképzeléseket, anélkül, hogy annak következményeit minden vonatkozásban felmérnénk. A magam részéről bízom abban, hogy az országgyűlési képviselők megfelelő önmegtartóztatást fognak tanúsítani a vita során és majd a szavazás során, és csak olyan javaslatokat fognak tenni, illetőleg elfogadni, amelyek valóban átgondoltak, megfontoltak, amelyeknek a feltételei adottak és amelyek már most megvalósíthatóak. Tudom, hogy nagyon nehéz a kísértésnek ellenállni, mert azt is tudom, hogy jelenlegi adórendsz erünk rendkívül rossz, tökéletlen, alkalmatlan arra, hogy egy fejlett gazdaság viszonyait szabályozza, és arra is kevéssé alkalmas, hogy az adópolitika eszközeivel a gazdaság növekedését, illetőleg a vállalkozás élénkítését elősegítse. Nagyon jól tudom, ho gy a kormányprogramban és a három évre tervezett tendenciát illetően egy ettől a jelenlegitől lényegesen eltérő adópolitika körvonalai rajzolódnak meg, és azt is tudom, hogy minden párt programjában, a Magyar Demokrata Fórum programjában is ennek az adóren dszernek a gyökeres átalakítása szerepel. Ugyanakkor azonban a Magyar Demokrata Fórum programjában a szociális piacgazdaság megvalósítása szerepel elsődlegesen, tehát minden körülmények között figyelemmel kell lenni a szociális szempontokra, a társadalom t űrőképességére, és nem sokkhatásokkal kell előidézni a változást, hanem viszonylagos kis megrázkódtatással kell a lehető legnagyobb hatást előidézni. Ez alapvető tétele a Magyar Demokrata Fórumnak, és úgy gondolom, hogy ettől eltérni semmilyen körülmények között nem szabad. Tehát igenis át kell alakítani gyökeresen az adórendszert, a modern gazdasággal összhangba kell hozni, de ezt a legkörültekintőbb előkészítést követően kell megtennünk, és akkor kell meglépnünk, amikor erre a lehetőség már adott, ha kido lgozott, és világosan látjuk minden összefüggését és következményeit lépésünknek. Az adópolitikában az alapvető változás, amelyet el kell érni – hangsúlyozom, nem holnap és nem jövőre, hanem három év alatt – , az az, hogy alapvetően az adóbevételek, az adót ömeg, az adóterhek csökkentésével próbáljuk elérni a gazdaság élénkítését. Ennek az a következménye, hogy tulajdonképpen a gazdaság élénkítésének következményeképpen többek között az adóbevételek volumene is növekedni fog. Látnunk kell azonban, hogy ez egy hosszú távú hatása az adóterhek csökkentésének, rövid távú hatása nem vitásan az, hogy az adóterhek csökkentése következtében rövid távon az adóbevételek csökkennek. Ezt az adópolitikai követelményt tehát csak hosszú távon lehet megvalósítani, és nagy fig yelemmel kell lenni arra az alapvető ellentmondásra, amely ma mutatkozik ezen a téren. Nyilvánvaló ugyanis, hogy akkor, amikor kimondhatjuk, hogy a gazdaság fellendítése érdekében szükség lenne az adóterhek csökkentésére, ez egy általános alapelv, ami telj esen természetes és mindannyian osztjuk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a jelenlegi körülmények között mindenekelőtt az örökölt adósságteher milliárdos nagyságrendje az, amit jövőre ki kell fizetni dollárban, az adósságszolgálat, azon kívül a 40 éves KGSTreláció teljes összeomlása, a Szovjetunióval való kereskedelemben a rubelről a dollárelszámolásra való áttérés, az ezzel kapcsolatos 60 milliárd forintos extra bevételkiesés a fő probléma. Hatvan milliárd forintról van itt szó, ez óriási összeg. A nem vár t csapások – az öbölválságra utalok itt és az annyiszor emlegetett aszályra, valamint az ellátási oldalon jelentkező indokolt igényekre – nem kétséges és nem vitás módon a bevétel növelése irányában hatnak, és bizonybizony a bevétel növelését kell, hogy e lőidézzék. Tehát egy részről a gazdaság élénkítése igényelné az adóbevételek csökkentését, másrészről pedig a kiadások területén jelentkező igények pedig az adóbevételek növelése irányában hatnak. Itt a deficit csak korlátozott mértékű lehet; korlátozott m értékű lehet azért, mert tudomásul kell venni, hogy a deficitet csak újabb külföldi kölcsönökből tudjuk fedezni. Az újabb külföldi kölcsönöknek pedig megvannak a határai, nemcsak azok a természetes határai, hogy nem kapunk minden további nélkül megfelelő m enynyiségben, hanem az is, hogy ez jövőre és azután az adósságszolgálatunkat növeli.
