Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Kérdések: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
122 Aki ezt igényli, aki ezt kéri számon a Kormánytól, annak az t mondhatom, hogy a Kormány, összhangban a Köztársaság hatályos jogszabályaival és saját meghirdetett elveivel, semmilyen gondolatokat, semmilyen törekvéseket nem támogathat, annál kevésbé, mert ilyeneket a Parlamentben helyet foglaló egyik párt sem követ, sőt az ilyeneket mindegyik párt elutasítja, ugyanis valamennyien a piacgazdaság princípiumait vallják magukénak. A jog által kialakított mindenkori törvényes intézményrendszer keretein belül a Kormány messzemenően támogatja e dolgozói érdekek kifejezéséne k, és az azok érvényesítésére irányuló jogszerű törekvéseknek a szabadságát. Hangsúlyozottan így van ez a sajtóban, melynek jelentős része közvetlen szerepet játszott az elmúlt másfél esztendő politikai fordulatának előkészítésében és véghezvitelében. Az ú jságoknak minden, magát civilizáltnak tekintő országban felelős tulajdonosuk van. Nálunk is. Ezt a tulajdonost a magyar sajtójog lapalapítónak, a sajtónyelv pedig lapgazdának nevezi. A magyar tételes jog szerint a lapalapító szabja meg a lap irányvonalát, viseli érte a felelősséget, s nevezi ki a vezető tisztségviselőket. Személy szerint sem tudok elképzelni olyan sajtóprivatizációt, mely a felelős lapgazda személyét megszüntetné, vagy amely a felelősség alapját, a tulajdonosi jogokat mellőzné. Ezzel el is érkeztem a konkrét kérdésekre adandó konkrét válaszomhoz. A Magyar Nemzet privatizálása 1990. január 12én a Magyar Nemzet Kft. megalapításával megtörtént. A lapalapító jogokat ez a gazdasági társaság gyakorolja. Az iratok tanúsága szerint a privatizáció m enetében folyamatosan részt vett a szerkesztőség közvetlenül is, és a lap kollektívája által életre hívott újságírói alapítvány útján is. A szerkesztőség domináns szerepére utal az a tény, hogy a kft. ügyvezetőjét a szerkesztőség javaslata alapján választo tta meg a kft. taggyűlése, főszerkesztőjét és vezető dolgozóit szintén az újságírók választották meg. Ebben az eljárásban a tisztelt képviselőtársam által felemlített nyilvánosság elleni erőszaknak a legkisebb nyomát sem vélem felfedezni. Figyelmet érdemel az alapítvány kuratóriumának sajtóértekezletén a kuratórium elnökének az a bejelentése, mely szerint a lap függetlenségének és hagyományai megőrzésének jogi garanciáit egyik partner sem kívánja elvetni. Ezzel kapcsolatos igényeit viszont eddig a szerkeszt őség elmulasztotta a kft. tagjaival vagy a külföldi partnerekkel közölni. Megkérdezem a kérdést feltevő képviselőt, hogy ugyancsak az erőszak megnyilvánulásának tartjae azt a tényt, hogy a Pallas Lapkiadó Vállalat az alapítvány helyett minden feltétel tám asztása nélkül befizette annak törzsbetétjét, amelynek révén az alapítvány a kft.ben tulajdonosi jogait gyakorolhatja? A Magyar Nemzet Kft.be történő külföldi tőkebevonás kapcsán az iratok tanúsága szerint a szerkesztőség kizárásával semmiféle tárgyalást nem folytattak, és mivel a képviselő úr személyes véleményemre volt kiváncsi: ez semmilyen körülmények között nem is lett volna helyes. Úgy gondolom, hogy a külföldi partner bevonása már nem a privatizáció, hanem a privatizáns, állami részesedéssel működő tőke természetszerű és a kor gazdasági parancsának megfelelő működését jelenti. A Kormány immár a privatizált vállalat egyik tulajdonosának a gazdájaként kívánta fent említett elveit a gyakorlatban is érvényesíteni, ebben a folyamatban a pályázati rendsze r alkalmazását javasolva. Ennek nyomán írta ki a lapalapítói jogokat gyakorló Magyar Nemzet Lapkiadó és Könyvkiadó Kft. a pályázatot, amelynek elbírálására a lap szerkesztőbizottsága maga választotta elnöke és főszerkesztője útján Kosáry Domokost, Hankiss Elemért és Gombár Csabát kérte fel azzal a megjegyzéssel, hogy a TVben a szerkesztőség is véleményt nyilvánít majd, de a döntés joga – miként azt a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény előírja – a társaság taggyűlését illeti meg. A Pallas L apkiadó Vállalat éppen a képviselő úr kérdése kapcsán arról tájékoztatott, hogy a társaság taggyűlése az előbbiek alapján hozta meg határozatát. Ennek érvényessége és így további sorsa a Kormány álláspontja szerint társasági jogi kérdés, amely bírósági hat áskörbe tartozik, és nem tartozik a Kormány vagy az Országgyűlés kompetenciájába.
