Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989.... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1192 átalakítása ne okozzon további feszültségeket, ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy a vállalkozók számára a befektetések ösztönzésével bizonyos további kitörési lehetőségeket biztosítsunk. Tisztelt Országgyűlés! H a sorra vesszük a beterjesztett törvényjavaslatokban szereplő módosító javaslatokat, mindhárom adónemnél kiemelhetők olyan változtatások, amelyeket az adózók talán pozitív eredményként, előremutató vonásként fognak értékelni. Azt hiszem, a társadalom szemp ontjából feltétlenül fontos, új szabály az adómorál elősegítését szolgáló intézkedés, amelyekkel az adóalap bővüléséhez hozzájárulva, végső hatásában az általános adómértékcsökkentési lehetőséget kívánjuk megteremteni. Remélhetőleg ez már az elkövetkezend ő egykét év távlatában valóság lesz, megfelelően annak, ahogy ezt vállalkozó képviselőtársaim is kívánják. A vállalkozási nyereségadónál az 1991. évi változtatások ismét csak előrelépést jelentenek a tekintetben, hogy az ár- és piaci viszonyokat helyettes ítő, az érintett területeken ezek hatását jelentősen tompító adókedvezmények fokozatosan leépüljenek. A kedvezmények csökkentésénél természetesen figyelembe vettük – legalábbis megkíséreltük figyelembe venni – , hogy egy sor területen még szükség van e prefe renciák fenntartására annak érdekében, hogy ne következzék be az egyes területek teljes ellehetetlenülése. Egyes módosító javaslatoktól, például az elmaradott térségekbe beruházók kedvezményétől – erről is volt éppen ma szó – azt várjuk, hogy e kedvezmény a fiktív telephely – létesítésekkel szemben valóban az adott térségekben vállalkozni szándékozók számára jelent majd preferenciát. Igen fontos változás az adótörvényekben, hogy az egész ország érdekét szolgáló levegőtisztaságvédelmi, szennyvíztisztító, hu lladékhasznosító fejlesztésekre a fordítható pénzeszközök bővítéséhez az adórendszer 1991től a nyereségadó egy részének az elengedésével is hozzájárul. Ugyancsak figyelembe véve a posta ellátási kötelezettségeit és jövedelemhelyzetét, azt hiszem, a pozití vumok közé sorolható – legalábbis az állampolgárok számára – , hogy e hagyományos postai szolgáltatások adókedvezményben részesülhetnek. A vállalkozások élénkítését, az új vállalkozásokat, azok kezdeti nehézségeit adóeszközökkel ugyancsak tompítani szolgálj a az alapítási költségek ötéves időbeli elszámolási lehetősége. E példaszerű felsorolásból nem hagyható el a külföldi részvételű gazdasági társaságokat megillető nyereségadókedvezmények módosítására tett javaslat sem. Ez más egyéb változtatásokkal együtt reméljük, hogy a hazánkba tartósan, hosszabb távra befektetni szándékozó külföldiek számára jelent preferenciát, és nem feltétlenül a külföldi tőkebevonást kizárólag az adókedvezmények elnyerése érdekében szorgalmazó partnerek számára. A javaslatot úgy igy ekeztünk kialakítani – közösen az előbb előterjesztő tárcával – , hogy az igénybevételi feltételek bizonyos mértékű, egyes esetekben kimondottan előnyös módosítása ne eredményezzen bizalomvesztést a külföldiek részéről. Ennyit arról, amit az előbbi vita sor án mások is elmondtak. Az általános forgalmi adórendszer 1991. évre tervezett módosításának előkészítése során a Kormány többféle változatot mérlegelt. Megvizsgálta, nyílnae lehetőség a 25 százalékos adókulcs mérséklésére, és a 0 százalékos adókulcs megsz üntetése útján arra a már említett kétkulcsos, piaci viszonyoknak jobban megfelelő, a fejlett országok adórendszeréhez jobban hasonlító, igazodó mértékrendszer kialakítására. Azt állapítottuk meg, hogy a 0 százalékos adókulcsnak egy 10 százalékos adókulccs al való felváltása a fogyasztói árszínvonalat – minden egyéb feltételt változatlanul hagyva - jelentős mértékben, mintegy 6 százalékkal emelné meg. Figyelembe véve, hogy ezek az áremelkedések elsősorban az alacsony keresetűeket, a nyugdíjasok zömét, valami nt a többgyermekes családokat igen kedvezőtlenül érintenék, a Kormány ez évben a nullszázalékos adókulcs megszüntetéséről, illetve a forgalmiadókulcsrendszer átalakításáról még nem tett javaslatot. Szeretném itt elmondani Önöknek: teljesen tisztában van a Kormány szakértőgárdája és politikai vezetése is azzal, hogy a legésszerűbb adópolitikai irányelv a felhasználásnál megfogni, méghozzá kimondottan az inproduktív felhasználásnál megfogni a jövedelmeket. Teljesen tisztában vagyunk
