Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1179 túlságosan hosszúak, a külföldi befektetők számára érthetelenül hosszúak. Itt most nem az engedélyezési eljárásra gondolok, amely elől most az akadályok elhárultak, hanem az egyéb Magyarországon fennálló bármely elintézési, ügyintézési, illetve adminisztratív határidők és mozgások azok, amelyek eze ket a nehézségeket támasztják. Intézkedést követel a jogi szabályozás külföldön történő propagálása is. A magyarországi szabályok külföldön gyakran ismeretlenek, áttekinthetetlenek. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az ezeket ismertető, alkalmazó jogászok e gy részének megítélése határainkon túl kifejezetten kedvezőtlen. Ebben felelőssége van megítélésem szerint a gazdasággal foglalkozó ügyvédek, illetőleg jogtanácsosok egy részének is. További komoly hiányosságnak tartom, hogy kevé s, a piacgazdaságokban is használatos üzleti információ jut el a befektetni vágyókhoz. Gazdálkodó szervezeteinknek jelenleg nincsenek semmiféle kötelezettségeik arra nézve, hogy meghatározott gazdasági adatokat hozzanak nyilvánosságra, olyan adatokat ismer tessenek, amelyek hiányában a befektetés rentábilitása nem számítható ki. Szükség lenne egy olyan szabályra is, amely a gazdálkodó szervezetek számára kötelezően elrendelné, hogy gazdálkodási alapadataikat meghatározott időnként – mondjuk félévenként – köz zétennék. Itt természetesen már az új, előkészítés alatt álló számviteli törvény szerinti nyilvánosságra hozatalra gondolok, ebben a majdani jogszabályban meghatározott adatok már a külföldiek számára is értelmezhetők. A jelenlegi szisztéma alapján megjele nt adatokkal sok esetben a piacgazdálkodáshoz szokott befektető nem is tud mit kezdeni. Tisztelt Ház! Amennyiben komolyan kívánjuk, hogy Magyarországra nagyobb mennyiségű külföldi tőke áramoljék be, a jelzett problémákat feltétlenül orvosolni kell. Ennek h iányában – bármily kedvező befektetési szabályok mellett is – hosszú ideig kell várni s a tőke tartózkodásával számolni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Bogárdi Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum részéről. BOGÁRD I ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívánok most szólni, valószínűleg tévedés történt, a későbbiekben gondolom, folytatjuk a vitát, és akkor kívánok szólni. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Pál László képviselő, a Magyar Szocial ista Párt részéről. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálom megint lerövidíteni a hozzászólásomat, mert úgy érzem, hogy nem kell arról beszélni, hogy szükségünk van külföldi tőkére, többen beszéltek err ől, mi is megerősíthetjük ezt a véleményt. Nem kell arról beszélni, szükség vane a külföldi tőkének arra, hogy stabil magyar törvényi környezetben működjön, erről is többen beszéltek, kár lenne megismételni. Ugyanez vonatkozik a külföldi tőkének a politik ai stabilitással szemben elvárt követelményeire is. Arról, hogy milyen külföldi tőkére van szükségünk, is több szó esett; egy dolgot szeretnék kiemelni, s ez rendkívül jelentős a törvénymódosítás szemlélete szempontjából. Olyan tőkére van szükségünk, amely ik technológiát, tudást, piacot, profitképességet hozna az országba. Én azt hiszem, ez a szemlélet áthatotta a törvénymódosítást tevő minisztériumot, illetve Kormányt, hiszen azok a javaslatok, amelyek a 20 %os részvétellel, alacsony tőkével működő vállal kozásokba való külföldi beszállást és az ide vonatkozó kedvezmények eltörlését illetik, azt hiszem, azért kerültek napirendre, mert ebben a kategóriában számos – nem túl nagy jelentőségű – vállalkozás alakult ki az országban.
