Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
1171 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A külföldiek magyarországi befektetéseinek ösztönzése, előseg ítése, a külföldi tőke beáramlásának gyorsítása az ország gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője. Külföldi technológia alkalmazása nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság modernizálása, szerkezeti átalakítása. A hazai források, a magántőke mé g nem kielégítő nagyságrendje miatt külföldi tőke nélkül nem teljesíthetők privatizációs célkitűzéseink. Ezen túlmenően meghatározó a külföldi tőke szerepe Magyarország világgazdasági integrációja szempontjából is, és nem elhanyagolható hatása a fizetési m érleg alakulására, a korszerű üzleti kultúra elterjedésére. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. számú törvény alapvetően beváltotta a megalkotásakor hozzá fűzött várakozásokat. Megfelelő biztonságot nyújt a külföldieknek befekt etéseik védelmére, nyereségük szabad felhasználására. Ösztönző rendszere, adókedvezményei világviszonylatban is különlegesen kedvezőek. E törvény azonban még mindig sok bürokratikus elemet, felesleges megkötést tartalmaz, s ugyanakkor bizonyos vonásaiban t úlzott kedvezményeket nyújt a külföldiek számára, különösen a hazai vállalkozásokkal szemben. Mindaddig, amíg a hazai beruházási környezet a külföldi számára jelentősen különbözik a megszokottól, a számára megszokottól, mindaddig, amíg a hazai infrastruktú ra európai színvonalra nem emelkedik, a tulajdonviszonyok nem tisztázódnak teljes körűen, amíg a közgazdasági környezetünk nem egyenértékű a fejlett országokéval, szükséges a külföldi tőke beáramlását különleges eszközökkel, ösztönzőkkel elősegíteni, mert más eszközünk egyszerűen nincs céljaink megvalósítására. E meggondolások vezérelték a Kormányt, amikor kidolgozta, és most Önök elé terjeszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. számú törvény módosítására vonatkozó javaslatait. E módosítás kidolgozásakor három alapvető célt tartottunk szem előtt. Tovább kívánunk lépni a liberalizálás irányában, jelentős változtatást a stabilitás elveinek érvényesítése és a bizalom megtartása érdekében nem kívántunk javasolni. Ezzel egy időben er ősíteni kívántuk a nemzeti elbánás elvét, a fokozatosság szempontjának hangsúlyozott figyelembevételével. Mindezek alapján a törvénymódosítás két alapvető változtatást tartalmaz. Először is eltöröltük az engedélyezé si rendszert. Az 1988. évi XXIV. számú törvény a maitól eltérő ideológiai környezetben született. Az akkori megítélés fenn akarta tartani az állami ellenőrzés szerepét a külföldi többségű részesedés esetére, így erre hivatali engedélyezési rendszert működt etett. Az elmúlt – csaknem kétéves – időszak tapasztalata megmutatta, hogy e szabályozást fenntartani nem célszerű. Az engedélyezés bürokratikus és formális volt, az állami ellenőrzést meg lehetett kerülni. Felmerülhet a kérdés, nincse olyan területe nemz etgazdaságunknak, ahol a külföldi részesedést korlátozni kellene, ahol a gazdasági tevékenység csupán hazai cégek monopóliumaként jelentkezhet. Úgy ítéljük meg, hogy olyan tevékenységi terület, amelyben önmagában a külföldi tőke megjelenése okozna gondot, nemigen található. Nem zárható ki azonban természetesen egyes érzékeny gazdasági tevékenységek esetleges szükséges állami szabályozása, és ennek során a külföldi tőke aránya, megjelenése is szabályozható. Mindezek alapján a liberalizáció és a nemzeti elbán ás elvének ötvözeteként az engedélyezés eltörlését javasoljuk.
