Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - MOLNÁR ISTVÁN (MDF)
1164 A határral kapcsolatban: vitás kérdés az, hogy vízumkényszert vezessünke be a szovjet állampolgárokkal szemben vagy nem. A Külügyminisztérium pillanatnyi áll áspontja, hogy a vízumkényszer bevezetése nem indokolt, hiszen azért küzdött Ön is és mindenki, mindannyian, hogy szabadon utazhassunk. Azonban olyan belső, a vízumkényszert pótló jogszabályokat kívánunk hozni, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy gazdasá gi menekült politikai menekültnek álcázottan jöjjön Magyarországra, ezért felvetődött – most a tervezés stádiumában vagyunk – , hogy szigorítani fogjuk a meghívó leveleket, a beutazóktól bizonyos összeg felmutatását kérjük. Csak nagyságrendben mondom, a cse hszlovák álláspont szerint ez az 1000 dollárt is elérheti. Mi ezt természetesen nem akarjuk, csak mint egy lehetőséget mondtam. A határokon feltétlenül meg kívánjuk szűrni a beutazni szándékozókat, a zöld határt – hangsúlyozni kívánom: nem a műszaki zárt – meg fogjuk erősíteni, ez azt jelenti, hogy már most is a Szovjetunió frekventált határszakaszaira 172 kmt, ha jól emlékszem, 150 km körüli szakaszt megerősítette a határőrség, és meg kívánjuk erősíteni ugyanígy a határ őrizetét a határrendészet aspektusá ból a horvát, szlovén – az egész jugoszláv határon is, ahol fogalmilag nem kizárt, ha beindul – ahogy Ön mondta: az exodus – egy tömeges átjövés, átmenekülés, akár gazdasági, akár politikai okokból – megtörténhet. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, mert e gészen másféle módon, másképpen kellene kezelni azt, aki kárpátaljai magyar, holott erre lehetőség nincs – vagy egy bácskai, bánáti magyar származású embert. Ezzel kapcsolatban a lengyel belügyminiszter úrral tárgyaltunk, és megkíséreljük a közös álláspont ot kialakítani. A Menekültügyi Hivatalt megerősítjük létszámban és a menekülttáborok komfortját illetően, hisz ez költségvetési kérdés, ezzel kapcsolatban tárgyalunk a ZÁVKIval, a Vagyonügynökséggel, a Honvédelmi Minisztériummal, hogy az Alföldön kapjunk egykét olyan nagyobb terjedelmű helyiséget, ahol el tudjuk a menekülteket helyezni. Magyarul: belső és külső jogszabály módosításával, a Menekültügyi Hivatal megerősítésével arra törekszünk, hogy ezt megakadályozzuk. Egy dologra vigyázzunk, nehogy hagyjuk pénzzel, esetleg egy nagy összegű nyugati segéllyel megvenni az esetleges pufferszerepünket. Ezt nem kívánja a Kormány – és úgy vélem, a parlament sem – fölvállani. Ne haragudjanak, visszaéltem a türelmükkel. Köszönöm. (Gyér taps jobbról.) ELNÖK (Vörös V ince) : Köszönöm a belügyminiszter úr válaszát. Molnár István, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kérdést kíván föltenni a művelődési és közoktatási miniszterhez az "MSZMP pártideológiai iskoláiban szerzett felsőfokú végzettség elismerése" tárgykörében. M olnár István képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Molnár István (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - az MSZMP iskoláiban szerzett felsőfokú végzettség elismerése tárgykörében MOLNÁR ISTVÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A vál asztókörzetemben választópolgáraim közül sokan fölteszik a következő kérdést, amit szeretnék a miniszter úrnak tolmácsolni. Meddig lehet még felsőfokú végzettségnek tekinteni az MSZMP pártideológiai iskolában szerzett, diplomának nevezett papírt? A közvéle ményt rendkívül irritálja az a tény, hogy az ilyen irányú, így szerzett diplomák még mindig feljogosítanak egyes embereket olyan munkakörök betöltésére, amelyek közép- illetve felsőfokú végzettséghez vannak kötve. Nem utolsó szempont az sem, hogy az ilyen, úgynevezett felsőfokú végzettség még ma is feljogosítja a tulajdonosát magasabb fizetési kategóriába történő besorolásra. Tudomásul kell venni, hogy ezek a diplomák csak a státushoz és egyéb szimbólumokhoz szükséges papírok. Megítélésem szerint ez összeeg yeztethetetlen a demokráciával. A világon egyetlenegy demokratikus államban – ahol valóban demokrácia van – nem ismerik el a
