Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Interpellációk: - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
1156 POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselők! A fölvetett kérdés megfelelő illusztrálásához öt percben kellene szakszerű választ adnom. Nem könnyű, de igyeks zem. Végső kérdések: Rendelkezésre tudjae a kormányzat a szerkezetátalakításhoz szükséges pénzt biztosítani? A pénz biztosítása úgy jelenik meg, hogy 9,5 milliárd forintnyi bányatartozás a korábbi időszakok kizárólag rekonstrukcióhoz, illetve fejlesztéshe z kapcsolódóan 91ben a költségvetés terhére leírásra kerülnek. Az 556os számon beterjesztett bányászat szerkezetátalakítási programja tartalmazza, hogy a mindösszesen 24 milliárd forint leírási teher fennmaradó 1314 milliárd forintja természetesen hason ló módon, nem effektív pénzforrások biztosítását jelenti, hanem államadósság terhére történő leírást. Egy szerkezetátalakítás egyéb pénzügyi forrásait illetően pedig a dolgozók ellátásához, bérezésükhöz, a munkanélkülivé válók munkanélküli segélyének bizto sításához a költségvetés, illetőleg a társadalombiztosítási alap úgy biztosítja a forrásokat, ahogy azt a Parlament majd megszavazza. A szénbányászat konkrét terheiről: 1989. évi veszteség 3,1 milliárd forint, sorban állási 6 milliárd forint. Ezen rövid le járatú tartozások az éves produktum, 3540 milliárd forint esetén mintegy másfél, kéthónapi sorban állást jelentenek, tehát a magyar gazdaság átlagához képest egy nem túlzottan rossz, nem túlzottan nagymértékű eladósodás. Nyilvánvaló, hogy az energetikai i part nem lehet általános piaci mechanizmusokhoz viszonyítva megítélni a likviditási helyzetét illetően. Szerkezetátalakítási programját a Kormány kívánjae revideálni vagy sem? Itt engedje meg azt, hogy a Kormány tárgyalta az augusztus 30i ülésén a szerke zetátalakítást. Nyilvánvaló, hogy a magyar szénbányászat mintegy 44,5 millió tonna lakossági szén mellett az erőművi kétezer megawatt kapacitáshoz kb. 1213 millió tonna termelését a továbbiakban is fenn kívánja tartani. Az igaz, hogy a majd kilenc hónapj a, illetve három hónapja tartó felszámolási folyamatok során bizonyos lépések nem úgy zajlanak le, ahogy egy klasszikus formájú felszámolásnál azt elképzeli egy kívülálló laikus vagy szakértő megfigyelő. Nyilvánvaló, hogy adott bányáknál a szénkészlet képe zi azt az értéket, amelyet eladni akkor lehet, ha arra a konkrét szénkészletre, közgazdasági, műszaki feltételekre van vevő. Nyilvánvaló, hogy a Kormány által eldöntött két bánya esetén – a nógrádi és a dorogi esetén – sem a szénkészlet nagysága, amely, ha jól tudom, akkor hat, illetve néhány millióval kevesebb tonna gazdaságosan elérhető és feltárt szén, illetve Nógrád esetében a konkrétan ismert külszíni fejtés nem túlzottan kedvező költségviszonyai, illetve a mindössze 25002800 kalóriaértékű szén azt je lenti, hogy magára a szénkészletre egyértelmű, hogy külső, külföldi országú vevőt keresni irracionális elvárás. A berendezésekről annyit, hogy a Magyar Villamosművek Tröszt természetesen nem mint egyedüli vevő létezik. A szénbányászati ágazat más bányaváll alataival ezeknek a bányáknak a technológiai együttműködése – nyugodtan mondhatjuk – hibátlan. A méregdrága új nyugati fejtőberendezések megvásárlása helyett nagyszerűen hasznosíthatók lesznek majd a fejtőberendezések más, tovább működő bányákban. A szerke zetátalakítás vállalati hatáskörben lebonyolítható megoldásai körében például a nógrádi bányáknál tett VI. hó 20i látogatásom során kedvező tapasztalatokat találtam a létszámgazdálkodást illetően, tehát a felesleges munkaerővel meglepően gazda módjára bán tak, nem tapasztaltam például ugyanilyen jót Oroszlányban. Ezen túlmenően pedig a nógrádi bányánál a hét szervezeti egység önállósodásával, önelszámoló rendszer kidolgozásával biztosították azt, hogy a TMKrészleg, a szállító részleg, a kutatófúrórészleg önálló eredményérdekeltsége keretében külső megbízásokat szerezve, több lábra álljon, és csökkentse pénzügyi veszteségeit. Megítélé sem szerint ezek azok a pontok, amire lehet azt modnani, hogy nem az új szervezet, amelyet a Kormány létrehozott abból a célból, hogy ezen szénbányászati szerkezetátalakító központ egységes elvek alapján, ne külön szervezetben dirigálja le ezeket a folyama tokat, tehát nem a szervezetújdonságán vagy a korábbi szervezet nevének megváltoztatásán, hanem az érdemi