Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat megtárgyalása, - HODOSÁN RÓZA (SZDSZ)
1131 Szövetsége részéről a 918as számon. És most érkezett hozzám Gál Zoltán részéről, Magyar Szocialista Párt, módosító javaslat 934es számon . Sokszorosítása most van folyamatban. A módosító javaslatokra figyelemmel általános és részletes vitát kell tartanunk. Most a törvényjavaslat általános vitája következik. Felszólalóként jelentkezett Hodosán Róza a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Fe lszólaló: Hodosán Róza (SZDSZ) HODOSÁN RÓZA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés. A 755ös számon benyújtott törvényjavaslathoz szeretnék néhány általános megjegyzést fűzni. Alapvetően azzal kezdeném, hogy a köztársasági megbí zott jogintézményét kényszermegoldásnak tartjuk, az önkormányzati törvény megalkotása során megszületett kompromisszum eredményének. A szabad demokraták a törvényességi ellenőrzésre a közigazgatási bíróság bevezetését tartották volna célszerűnek. Kompromis szumként fogadtuk el a Kormánytól független intézmény bevezetését. Az önkormányzati törvény kerettörvény, és az abban foglaltak jó része további törvényhozási eljárást igényel. Ez a mostani javaslat egyrészt ugyancsak keret jellegű, vázlatos, egyes kérdése kben további bizonytalanságokat szül, másokat pedig nem szüntet meg. Határozatlan jogfogalmakkal él, és több kérdésben igen kiterjesztően értelmezi az önkormányzati törvény rendelkezéseit. A javaslat ráadásul csupán egyes feladatokról ígér szabályozást. Ez azt jelentie, hogy itt a feladatai közül bizonyos területeket kivettek, és ezután még várható újabb törvény, vagy az itt nem érintettekre már nem születik más jogszabály? Célszerűbb lett volna, ha a javaslat előkészítői az önkormányzati törvényt alapul v éve azt vizsgálják meg, hogy az hol, milyen módon érinti a köztársasági megbízott feladatait, szerepét, jogállását, kapcsolatait az önkormányzatokkal, közigazgatási szervekkel stb., és ehhez képest, ezek figyelembevételével fogalmazzák meg a javaslatot. It t nemcsak az önkormányzati törvény 98., 99. és 100. paragrafusaira gondolok, hanem például a körjegyzőség létrehozására, a hatósági igazgatási társulásra, a dekoncentrált szervekkel kapcsolatos összehangoló tevékenységét érintő feladatok vizsgálatára. Ez p ersze nem jelenti azt, hogy az önkormányzati törvény minden mondatát tovább kellene bontani, csupán azt, hogy ennek kellett volna a kiindulóalapnak lenni, és azt a garanciát fenntartani, hogy az önkormányzatok számára egyszer már megállapított jogok semmik éppen se csorbulhassanak, például egy kiterjesztő értelmezés eredményeképp. Néhány konkrétumot is felhoznék előző állításaim igazolására. Például: e javaslat külön jogszabályban kívánja a köztársasági megbízott képesítési előírásait megszabni vagy azt, hog y mire nem terjed ki törvényességi ellenőrzési jogköre, miért nem e törvényben, hiszen ez róluk szól. A javaslatból nem világos, hogy a köztársasági megbízott mennyire politikai tisztséget vagy inkább államigazgatási tisztséget visel. Az önkormányzati törv ényből egyértelműen adódik, hogy ez egy államigazgatási tisztség és nem politikai. Ellátja az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, nincs mérlegelési lehetősége, csak összeveti az adott jogszabályt az önkormányzatok rendelkezéseivel. A további feladat ai is egyértelműen államigazgatási feladatok. Ehhez képest nem értem, hogyan fog közreműködni a Belügyminisztérium önkormányzatokkal kapcsolatos feladatainak ellátásában, a közigazgatás korszerűsítésében, személyzetpolitikával kapcsolatos feladatainak ellá tásában. A javalat e része midnenképpen úgy értelmezhető, hogy a köztársasági megbízottnak igen nagy beleszólási lehetősége adódik az önkormányzatok életébe. Az önkormányzati törvény megalkotásánál igen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a politikai és a z államigazgatási feladatok szétváljanak. E javaslatban újra megfigyelhető az a törekvés, mely szerint a Belügyminisztérium a
