Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ TAMÁS, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár:
111 gondolom, nagyon helyesen teszi; nem a Kormány dolga, nem lehet ilyet felvállalnia egy Kormánynak, hogy egy üzem belső é letébe bármilyen módon beavatkozzon. Az, hogy milyen a középvezetés és milyen az ottani szakszervezeti vezetés, ez részben az üzemnek, részben a szakszervezetnek a belügye. Ilyen szempontból úgy gondolom, egészen egyoldalú az a megállapítása a képviselő úr nak, hogy nem tárgyal a Kormány ezekkel a szervezetekkel. Mi sem bizonyítja jobban ennek a tarthatatlanságát, úgy vélem, mint hogy létrejött az Érdekegyeztető Tanács. De tulajdonképpen ezeket csak azért mondtam el, hogy a konkrétumokra térhessek rá. Úgy go ndolom, hogy valóban itt a jogi szabályozás területén is meg kell teremteni azokat a feltételeket, amiket az élet kialakít. Élő ma már a beleszólási, részvételi jog igénye a munkavállalók részéről. Tájékoztatom a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy er őltetett munka folyik azon, hogy minél előbb a Ház elé terjeszthessünk egy, a dolgozók, az alkalmazottak részvételi, beleszólási jogával kapcsolatos új jogi konstrukciót. Természetesen ezt nem fogjuk idehozni az Érdekegyeztető Tanács megkérdezése nélkül. U gyanígy, bár komoly szakmai viták folynak a szakszervezeti jogok szabályozásáról, hogy egyáltalán szükségese külön szakszervezeti jog, mindenesetre vannak nagyon erős szakmai vélemények és bizonyos szempontból szakszervezeti kezdeményezések is, hogy az ös szes szakszervezeti jogot, a szakszervezeti szabadságjogokat egy deklaratív törvényben alkossa meg a Parlament. Ezzel kapcsolatban a kormányzat előkészítő munkáját megkezdte, ez a kérdés is az Érdekegyeztető Tanács elé fog kerülni, és amennyiben egyetértés van, akkor a kormányzat nem lesz akadálya ennek, sőt nagyon komoly előkészítő munka folyik, hogy egy ilyen – hangsúlyozom: a szakszervezeti szabadságjogokat deklaráló, a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló – törvény még az idén a Parlament elé kerü lhessen. Ennek kapcsán a Munka Törvénykönyvét természetszerűen újjá kell formálni, és ezért folyik az új Munka Törvénykönyve előkészítése. A sztrájkjogra vonatkozott a következő kérdés. Összehasonlítva más országok sztrájkjogával, Magyarországon egy erősen liberális sztrájkjog van – olyan liberális sztrájkjog, amely nagyon komoly lehetőségeket teremt a munka harca során. Sokkal keményebb feltételeket szabnak a sztrájknak – a gazdasági jellegű sztrájknak természetesen – az NSZKban, Ausztriában vagy Svájcban is. Ugyanakkor általában nem jellemző az, hogy a politikai sztrájk joga biztosítható lenne. A politika egészen más érdekképviseleti, megjelenítési formákat tartalmaz a polgári demokráciában – és gondolom, hogy Magyarországon is ez fog kialakulni. A többp ártrendszer, a pártok, a választások, a népi kezdeményezések azok a formák, ahol a politikai érdekek artikulálhatók, megjeleníthetők és képviselhetők. Úgy gondolom, éppen azért, mert általában nem ez a nyugateurópai gyakorlat, nem valószínű, hogy célszerű lenne a politikai sztrájk intézményét Magyarországon megteremteni. Végül a vagyon kérdéséről. A kormányzat semleges kell hogy legyen az érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban, a vagyonkérdés azonban különleges ügy. A mai szakszervezetek által használt, kezelt, tulajdonolt vagyon – és ez a három szó pontosan azt a különleges jogi helyzetet próbálja érzékeltetni, ami itt van – vonatkozásában nem mutathat a kormányzat igazán semlegességet. Tisztázni kell – ezzel kapcsolatban megindult az előkészítő, a feltá ró munka – , mi is ebből az állami vagyon. Ami viszont nem állami vagyon, abba a kormányzat nem avatkozhat bele. Úgy gondoljuk, hogy ezt a szakszervezeteknek maguknak kell eldönteni, a vagyon és annak a sorsa a szakszervezetek belügye. Ennyiben kívántam az interpellációra válaszolni. Köszönöm, hogy módot adott a Képviselő Úr, hogy részben a törvénykezésről, annak alakulásáról tájékoztathattam a tisztelt Házat. Kérem, hogy fogadja el a válaszomat, és kérem a Képviselőházat is, hogy fogadja azt el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
