Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György):
1100 jól rendezi a vonatkozó törvény, nem hiszem, hogy a Kormánynak ilyen politikai indíttatású elrendelést lehetővé kellene tenni: ezt zá rja ki a módosító javaslat. A törvényjavaslat l58. § (2) bekezdésének módosítását javaslom, hiszen a beterjesztett törvényjavaslati szöveg szerint az ellenőrzéshez – tehát az adózónál történő ellenőrzéshez – szükséges felvilágosításadást az adózó alkalmazo ttjának is kötelezővé teszi a tervezet. Nem tudom, hogy mennyire hosszan kell indokolni ezt az ellentmondást, de az alkalmazottat nyilván nem kell beavatnia az adózónak semmilyen üzleti titkába, magának a vállakozónak üzleti érdeke fűződhet ahhoz, hogy az ő üzletéről csak korlátozott információval rendelkezzen az alkalmazott. Tehát az olyan módon lefolytatott ellenőrzés, amelynek háttere egy ilyen korlátozott információ, valószínűleg nem lesz megalapozott, úgyhogy ennek a törlését, ennek a kizárását javasol ja a módosító javaslatom. A törvényjavaslat 67. §ának (2) bekezdését javaslom kiegészíteni. Itt a késedelmi pótlék mértékét, az esetleg felszámított adóbírságot egy felső korláttal kívánja a módosító javaslat limitálni, azazhogy az együttes büntetés mérté ke a 100 százalékot ne haladhassa meg. A magam részéről azt hiszem, hogy egy olyan büntetés alkalmazása – a szándékos bűncselekmények esetét kivéve – tehát, ami tévedésen alapul, és magának az alapfizetési kötelezettségnek a többszörösét is eredményezheti, lévén, hogy az adóhatóság általában öt év távlatában ellenőriz, soksok évet egymásra építve, nem hiszem, hogy méltánylandó, illetve az üzleti életben ellehetetlenülést okoz. Hiszen annak idején valamilyen fizetési kötelezettségnek a többszörösét kell, va gy lehet egy ilyen adóellenőrzés kapcsán az adózóra, tehát az üzletre kivetni. Azt hiszem, hogy ezt a felső korlátot valahol meg kell állapítani. Egyébként maga az előterjesztés a korábbi bírság 50 és 200 százalékos mértékét egy olyan indokrendszerrel csök kenti, hogy nem szabad 200 százalékkal sújtani egy adóhiányt, egy rosszul tálalt vagy esetleg rosszul értelmezett adókivetési kötelezettséget. Ugyanakkor a késedelmi kamat bevezetésével visszalopja egy akár ezt meghaladó nagyságrendű büntetés lehetőségét i s. Én elfogadtam a bírság mérséklésének indokrendszerét, szeretném, ha konzekvensen végigvezetné az előterjesztő. Ezeket tartottam fontosnak az írásban egyébként más pontra is utaló beterjesztésről szóban is elmondani. Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Kösz önöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem jelentkezett, így a vitát lezárom. A vita során újabb módosító javaslat nem történt, inkább a módosító javaslatok száma csökkent. Megkérdezem Botos Katalin államtitkárt, kíváne most válaszolni. Ha tározathozatalra nem ma kerül sor, tehát módja van a Minisztériumnak a határozathozatalt megelőzően válaszolni. BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm ezt a javaslatot, annál is inkább, mert mé g van bizottsági tárgyalása ezeknek a módosító indítványoknak; azok ismeretében kíván a Kormány reagálni. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Akkor a miniszteri válaszra és a határozathozatalra következő ülésünkön térünk vissza. Az illetékekről szóló t örvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Szabad György) : Soron következik az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Ugyancsak megkérdezem jegyző képviselőtársaimat, náluk jelentkezteke. Akkor most az elsőnek jelentkező Mészáros Istvánnak a Sza bad Demokraták Szövetsége részéről adom meg a szót. Tessék. Felszólaló: Mészáros István (SZDSZ)
