Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1088 ügyészek. Hát nem err ől van szó, tisztelt Parlament. A bérskálában mutatkozik meg, hogy valaki melyik szinten dolgozik. Azt hiszem, meglehetősen differenciáltan kimutatható, hogy a legfelsőbb bírósági bíró miért kap két és félszer akkora fizetést, mint a helyi bíró, de azért k ap bírói pótlékot, mert bírói tevékenységet lát el, ítélkezik. Az ügyész azért kap ügyészi pótlékot, mert ügyészi tevékenységet lát el, ügyészként dolgozik. Mindegy, hogy melyik szinten, ez a tevékenység a pótlék alapja, és az ezzel nem foglalkozó ügyész – ha az Országos Kriminalisztikai Intézetben van – és az ezzel nem foglalkozó bíró – ha majd a bírói hivatalban fog dolgozni, és az önkormányzat által felügyelt bírói ügyeket fogja intézni – , nos az nem fog ilyen pótlékot kapni. De minden ítélkező és ügyész i tevékenységet ellátó ügyész fog pótlékot, mégpedig egyforma pótlékot kapni. Ez az oka annak, hogy nem differenciálunk és nem is differenciálhatunk pótlékot illetően. Azt hiszem, szót ejtettem már arról, de azért ezt megint ki kell emelni, hogy miért nem támogatható a Palotás János, valamint Szájer József és mások által is indokoltnak látszott azon intézkedés, amely ennek a törvényjavaslatnak a gyakorlati életbeléptetését, tehát a javadalmazással kapcsolatos teljes körű életbeléptetését 1991. – szerinte – február 28áig, mások szerint még korábban kell hogy kövesse. Nagyon egyszerű oka van, hogy ez miért nem támogatható: azért nem, mert a költségvetésnek nincs rá fedezete. Hogy megmondjam, mennyi pénzről van szó – de ezt Önök néhány nap múlva úgyis tapaszta lni fogják – : a bírákra vetítve a többlet 1,1 milliárd forint, az ügyészekre vetítve 500 vagy 600 millió forint. Mindösszességében jóval több, mint másfél milliárd forint, amit így, a három ütemmel történő bevezetéssel a Kormány a költségvetés helyzetének és pozíciójának ismeretében vállalni tud. Amit Palotás képviselő úr javasolt, és amit Szájer képviselő úr támogat, az több, mint 600 millió többletet jelentene – csak azt nem mondták meg, hogy honnan vegyük el. Kitől vegyük el ezt a 600 millió forintot? Ne m találtunk olyan foglalkozási réteget, tisztelt Parlament, és nem is akartunk olyat találni. A Kormány ennél tovább nem mehetett, mint ennek a három ütemben történő bevezetése amit jelent. Mondom még egyszer: ez is másfél milliárd forintot jelent. Erre va n most lehetőség, másra nincsen. Ha Önök majd úgy látják a költségvetésitörvényjavaslat tárgyalásánál, hogy mégis megtalálható 600 millió forint ennek a február 28án vagy még korábban történő bevezetéséhez, én biztos nem fogok ellene szavazni. Akkor majd meg kell mondani ott, hogy kitől vegyük el a pénzt. Ez tehát pillanatnyilag nem időszerű – erre tudunk javaslatot tenni. Az érdekeltek döntő többsége egyébként, tisztelt Parlament, nagyon meg van ezzel a megoldással elégedve, és attól eltekintve, hogy egy rendkívül csekély – nem akarom azt a szót használni, hogy minoritás – kör azt szeretné, ha januárban vagy februárban az egész bevezetésre kerülne, ez a valamennyi bírói érdekképviseleti szervet is magában foglaló, az összes bíróval és érintett ügyésszel e gyeztetett álláspontként, a lehetőségek figyelembevételével került ide beterjesztésre. Ennél többet pillanatnyilag a Kormány nem tud vállalni, és azt javaslom, hogy Önök se hozzanak ilyen helyzetbe – nem a Kormányt – más foglalkozási ágakat, mert ennek az a következménye. A 13. pontban az alkotmányügyi bizottság által javasolt módosítást, amely valószínűleg egy tévedés következtében az ügyészséggel kapcsolatos vezetőhelyettesi pozícióknak – a bíróságokkal kapcsolaban egyébké nt elrendelt, csak az ügyészeknél nem szereplő – felsorolását tartalmazza, támogatja a Kormány is. Ezt egy szövegpontosításnak tekinti. Semmiképpen sem tekinthetjük azonban támogatandónak a Fekete Gyula képviselő úr és Vastagh Pál képviselő úr által is tul ajdonképpen azonos tartalommal előterjesztett módosító indítványt – bár Fekete Gyula módosító indítványa nem pont erre vonatkozik. Eszerint az első besorolásnál, amikor a bírói és ügyészi állásokban most, majd a törvény hatályba lépését követően már ott do lgozó bírákat és ügyészeket az arra illetékes szakmai vezető – aki egyébként legitim – be fogja sorolni, és ennek során eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolhatja úgy, hogy az alapbére nem csökkenhet. Hogy ez a lehetőség ne illes se meg a jelenlegi bírói és ügyészi kar szempontjából a szakmai vezetőt az első besorolásnál, én úgy gondolom – különösen, ha
