Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1084 Szeretném emlé keztetni a képviselő urat arra, hogy még az elmúlt Parlament nagyvonalúan elintézte az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, még korábban a miniszteri fizetéseket. Ehhez a miniszteri fizetéshez van, nem teljesen szerencsés módon kötve az önök fizetése, ehhez v an az egész közigazgatás most már a közszolgálati törvényjavaslat alapján kötve, tehát ez a kérdés is rendezve van. Rendezve van a köztársasági elnök úr javadalmazása; rendezve van rengeteg alkotmányos vagy alkotmányos típusú szerv jogállásához kötődően a javadalmazás kérdése – csak éppen 40 év óta elmaradt az ügyészek és a bírák normális, egymáshoz viszonyított és egyébként is szükséges javadalmazásának a kielégítő rendezése. Tehát nem tanárok kontra bírák, nem tanárok kontra jogászok, nem a társadalom kül önböző, súlyos helyzetben lévő, teljesen indokoltan itt felszínre kerülő bérproblémáinak egy szeletének létszámuknál és egyéb okoknál fogva könnyen rendezhető kérdéséről van szó, hanem igenis alkotmányos kérdésről! Szeretném ezt a tisztelt Ház figyelmébe a jánlani, majd mikor szavazni fognak. De azt hiszem, ez talán fölösleges is, mégis szeretném itt a nyilvánosság előtt elmondani, hogy nem erről van szó, és a kormány nem erre gondolt. Viszonylag nagyszámú módosítás érkezett a törvényjavaslathoz. Ezek közül csak azokat szeretném kiemelni, amelyek egyrészt itt a részletes vitában is szóba kerültek, illetőleg amelyeket a Kormány fontosnak tart, egyébként csak a szavazásnál jelezném a Kormány álláspontját. Mindjárt hozzáteszem, hogy a Kormány valamennyi esetben a bizottság véleményével ért egyet. Egyet azonban szeretnék itt mindjárt tisztázni. Jelen van Torgyán képviselő úr, aki akkor a bizottság alelnökeként vezette a bizottsági vitát, és itt van Szigethy képviselő úr, aki tulajdonképpen egy bizonyos, itt a 3as pontban összefoglalt módosító javaslat kapcsán vonta vissza egy másik módosító indítványát. Én megkérdezném, hogy jól olvasome, én úgy látom, hogy szövegpontosítást igényel a 3as pontban javasolt bizottsági indíttatású módosítás, amely szerint – most cs ak a számomra fontos szövegrészt olvasom – ". más j o g i munkaterületen dolgozó esetében.", a j o g i képesítéshez kötött munkakörről van szó. Ha én jól emlékszem, az első "jogi" szó elhagyásában maradtunk. Egyrészt fölösleges ismétlések elkerülése végett , másrészt az volt Szigethy István visszavonásának indoka, hogy ha ez elmarad – amit mi is tudtunk támogatni, hiszen a képesítésben úgyis jogi munkakörről van szó, és közösen fogalmaztuk ezt a szövegrészt – , akkor ez fölösleges, és mivel ily módon kikerül, ezért tehát azt javasolnám, hogy a tisztelt Parlament a bizottsági összefoglaló jelentést a 3. pontjának 2. sorában írt "jogi" szó nélkül értelmezze, mert így szólt a módosító javaslat, és így szeretném akkor ezt itt ismertetni. A dr. Fekete Gyula és – őt támogatva tulajdonképpen más oldalról, és más indokok alapján – Eörsi Mátyás képviselő úr által elmondottakkal tartalmilag teljesen egyetértek, mégis azt mondanám, hogy ne támogassa a tisztelt Parlament a módosító indítványt, mert hiszen a Fekete Gyula ál tal elmondott indokok szerinti, de mégis ettől eltérő javaslat elfogadása esetén azt a helyzetet konzerválnánk, amelynek a megszüntetésére törekszünk, és amelyben egyetértek Eörsi Mátyással. Hiszen ha a minisztériumba beosztott bírákra nem terjed ki a vona tkozó törvény, akkor természetesen a minisztériumba beosztott bírák olybá tűnnek mindenki számára, mint akik valóban bírói tevékenységet végeznek, és ezért a törvény hatálya alatt levő személyekként a bérük és az előmenetelük biztosítandó. Nem erről van sz ó. Hadd mondjam meg ezzel kapcsolatban, hogy a háború előtt és jelenleg is Ausztriában teljesen magától értetődő szokás, hogy az igazságügyi minisztériumba beosztott bírák végzik a törvényelőkészítést, de hát az egy más rendszer. A magam részéről egyetért ek azzal, hogy a minisztériumban bíróként, bírói címmel rendelkező személy bírói munkát nyilván nem végez és nem is végezhet, tehát én nem látok semmiféle alkotmányos, hogy úgy mondjam, csapdát: ugyanolyan a helyzetük, mintha valaki nyugdíjas bíró lenne, é s dolgozna kodifikációs tevékenységként, köztisztviselőként a minisztériumban. A beosztásuk nem bírói tevékenység. Ettől teljesen függetlenül természetesen arra törekszem – és
