Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
1064 Elnök Úr, köszönöm a szót! Kedves Képviselőtársak! Megint egy restanciatörvény elfogadása előtt állunk, amelynek az igénye kettős: egyrészt a rendszerváltozás váltotta ki, másrészt pedig az önkormányzati törvény megalkotása. Furcsa módon ennek a tör vénynek az előzménye a múlt nyárra nyúlik vissza, amikor a háromoldalú tárgyalásokon az I/6os munkabizottságban az akkori MSZMP delegációja egy akkori ellenzéki felvetésre reagálva vetette föl a közszolgálati törvény megalkotásának a sürgősségét. Ez ténys zerűen akkor is így van, ha az előző Parlamentben más felszólalás hangzott el ebben a tárgyban. Történetileg úgy történt, hogy Dragon Pál képviselőtársunk, aki akkor még távolról sem álmodta, hogy valaha is képviselő lesz, fölvetette a bizottságban az akko ri ellenzéki szervezetek tagjai munkahelyi üldöztetéseinek a kérdését. Született is egy konszenzus, és ennek egy járulékos folyományaként az akkori MSZMPdelegáció tagjai – akik közül a történelem fintora folytán ma senki sem ül itt a Parlamentben – úgy ta rtották helyesnek, hogy szorgalmazzák: a politikai üldöztetés minden formája – legtágabban értve – érvényesüljön az ő fogalmaik szerint, tehát a közszolgálati törvényt sürgősen meg kell teremteni. Készült is egy tervezet ez év januárjában, ami rendkívül sz űk körre korlátozta volna a közszolgálatban dolgozók munkahelyi kérdéseinek a tisztázását. 22 szakaszból álló tervezetről volt szó, melyet akkor egy 57 pontos ellenzéki támadás hatására vissza kellett vonni. Ez a mostani törvényjavaslat már egészen más. Ah hoz képest sokkal szélesebb körű, nemcsak a szakaszainak a számát tekintve, hanem általánosságban nézve is egészen széles rétegeket fog át. Magyarországon a rendszerváltozással összefüggésben '45 után már volt egy sajátos változás a közszolgálat területén. Több mint két évig tartott a Blistázások különböző válfajainak a sorozata, melynek eredményeként sikerült szétverni a magyar közigazgatást. S utána több évtized telt el addig, amíg a szakképzettség valamennyire ismét visszanyerte a rangját. De ne felejts ük el, hogy ezelőtt másfél évvel még hatályban volt az a jogszabály, amely felsőfokú képzettségnek elismerte a felsőfokú marxista politikai képesítést! A főbb eleme egyébként egy közszolgálati törvénynek roppant egyszerű. Nem kezdhetjük úgy, hogy már a rég i görögök is…, de úgy elkezdhetjük, hogy az Árpádházi királyok is… Ugyanis már annak idején is ismerték azt a rendszert, hogy ha egy bizonyos királyi szerviensi kör a mindenkori uralkodót lojálisan kiszolgálja, akkor az uralkodó akár megy, akár jön, kormá nyok jönnek és buknak, a mindenkori politikamentes szakapparátusnak az eltartásáról az uralkodó, illetve a Kormány gondoskodik. Körülbelül ez volt a lényege a közszolgálatnak egészen a XVII. századik, amikor is a francia és az angol polgárosodási folyamatt al egyidejűleg kiéleződött ez a kérdés, és lényegében a maihoz hasonló megoldás született. Tisztelt Képviselőtársak! Nyilvánvaló, hogy nem igazolódott be azok félelme, akik a rendszerváltozástól való rettegés miatt arra gondoltak, hogy itt tízezreknek mene külni kell a közszolgálatból. A kormánypártok egységes álláspontja az, hogy a szakapparátust – amennyiben megfelel bizonyos kritériumoknak – a helyén meg kell tartani. A törvényjavaslat, miután az első az utóbbi évtizedekben Magyarországon, magától értetőd ik, hogy bizonyos kiérleltségre még nem számíthat, tehát nyilvánvaló, hogy bizonyos gyakorlat után számítani kell apró változásokra. A jogalkotó több ponton megfogalmazott különböző elképzeléseket, amelyeket az idő próbájának kell alávetni. Nagyon sajátos, hogy e másfélkét hónap óta bent fekvő törvénytervezethez, törvényjavaslathoz az eddig beérkezett 91 módosító indítvány közül kettőt adtak be az ellenzék – a Szabad Demokraták Szövetsége – részéről és 89et a kormánypárti részről. Ebből 36ot a Független Kisgazdapárt és 53at a Magyar Demokrata Fórum. Ez a kérdés egy külön szociológiai elemzés tárgya lehet; különböző megközelítések képzelhetők el. Úgy vélem, ha a szavazáson egyszer túl leszünk, akkor érdemes lesz
