Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1035 várható időpontja ez év december második felével kezdődik, akkorra lesz ez a törvénytervezet azon a szinten. Ebben a körben természetesen elsősorb an a kisebbségek érdekképviseleti szerveire koncentrálunk, de jól tudjuk azt is: úgy törvényt alkotni, hogy az nem találkozik a parlamenti pártok konszenzusával, nagyon nehéz, lehetetlen. Tehát fontosnak tartjuk azt is, hogy a hatpárti konszenzuson alapulj on végül is ez a kisebbségi törvény. Én azt gondolom, mindezeket a szempontokat figyelembe véve, és azon tényeket is, amelyekre utaltam válaszomban, mindannyian megfogalmazhatjuk ezt az igényt, hogy – figyelemmel a törvény súlyára és jelentőségére – itt ne m néhány nap által determinált, esetleg kapkodás szülte és később használhatatlan törvényt akarunk alkotni, hanem egy jól előkészített, szakmailag megalapozott és a közvélemény által elfogadható kisebbségi törvényt. Ennek pedig ez a jogalkotási folyamata, amiről volt lehetőségem az elmúlt néhány percben beszámolni. Azt gondolom, ez mindannyiunk érdeke. Kérem tehát, hogy ez alapján az interpellációra adott válaszomat elfogadni szíveskedjék, Önöknek pedig köszönöm a figyelmet és a türelmet. (Taps.) ELNÖK (Vör ös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Balsai István igazságügyminiszter úr is kíván válaszolni. Átadom a szót. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Tabajdi Csaba Képviselő Úr! Nem kívánom érinteni a válaszban azokat a részeket, amelyre Kiss Gyula miniszter úr válaszolt, csak kiegészíteni kívánom, hiszen egyeztetett álláspontról van szó. Szeretném a tisztelt képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy a szóban forgó törvényt rendkívül jelentős és hazánk nemzetközi megítélését is befolyásoló jogszabályként kezeli a Kormány, az Igazságügyi Minisztérium is és az imént hallottak szerint a tárca nélküli miniszter felügyelete alatt álló hivatal is. Ennek megf elelően tehát a Kormány számára nyilvánvalóan ennek az ügynek a korszerű rendezése nem propagandafeladat, hanem a kérdés súlyának megfelelő és az európai jogrendhez, a kisebbségek konkrét helyzetéhez igazodó, politikai kinyilvánulás lesz. Ami a képviselő ú rnak arra vonatkozó kérdését illeti, hogy információ szerint a törvény előkészítetlen, Kiss Gyula úr utalt rá a válaszában, hogy ez nem felel meg a valóságnak. A törvény pontosan olyan értelemben előkészítettnek tekinthető, amilyen stádiumban a törvényelő készítés, törvénykidolgozás tart. Kétségtelen tény, ahogy említette a miniszter úr, hogy a Kormány programjához, az ismert parlamenti elvekhez képest a néhány hónapos csúszás biztos, hogy bekövetkezik, hiszen jövő év tavaszánál előbb ezt a törvényjavaslato t a Parlament nem fogja tudni megtárgyalni. Mégis szeretném kiegészíteni azokat az előre nem látható körülményeket – amelyek ennek a törvénynek ilyen értelemben a programhoz képesti késedelmét jelentik – néhány olyan adattal, ami azért figyelembe veendő eg yébként is, tehát általánosságban. Én informálódtam ebben a kérdésben, és tudomásom szerint ilyen súlyú törvények előkészítése a nemzetközi gyakorlatban több évet vesz igénybe, úgyhogy az e téren felhalmozódott feszültségek és a több évtizedes lemaradás mi att nyilvánvalóan természetesnek tekinthető, hogy ha nem is ennyi, de az alapos munkához elegendő idő kell, hogy rendelkezésünkre álljon. Az előkészítésnél további nehézséget okoz az, hogy a nemzetközi gyakorlatban a kérdés törvényi szabályozása nem is szo kásos, nem is igen van rá példa, hogy ilyen típusú nemzetiségi kérdést alkossanak. Ettől függetlenül, természetesen, az egyéb emberi jogokkal kapcsolatosan szabályozásra kerülő törvények sorába fogjuk illeszteni. Annak ellenére, hogy nincs olyan nemzetközi standard, amihez mérhetnénk a jogalkotási feladatot és az elvárásainknak megfelelő színvonalú munkát,
