Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1028 A bír óságokról szóló 1972. évi IV. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk ülésünket – úgy látom, még van egy kis időnk – a bíróságokról szóló 1972. évi IV. számú törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával. A törvényjavaslat részletes vitája következik. Kérem, szíveskedjenek jelezni, ki kíván hozzász ólni ehhez a törvényjavaslathoz. Dr. Hack Péter képviselő úr következik. Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két módosító indítványt nyújtottam be a törvényjavaslatokhoz, pontosabban a bírósági szerv ezeti törvény módosítását célzó törvényjavaslathoz. Ezeket szeretném röviden megindokolni. Úgy tűnik, az előterjesztők igyekeztek minél kevesebbet változtatni az eredeti törvényen, ezé rt olyan elemek is benne maradtak az előterjesztésben, amik nem igazán indokolhatók, nem igazán védhetők a mai körülmények között. Az egyik ilyen elem a népi ülnökök választásánál a társadalmi szervezetek számára a jelölési jog biztosítása. A régi törvényb en – amikor még társadalmi szervezetként tulajdonképpen csak a Hazafias Népfrontot lehetett említeni – ennek a Népfrontnak a közjogi jogosítvánnyal való felruházása az akkori jog logikájából következett. Ma a társadalmi szervezetek száma tulajdonképpen nem korlátozódik, településenként több száz társadalmi szervezet létezik. Ezeknek a szervezeteknek közjogi jogosítványokkal való felruházása semmilyen körülmények között nem indokolható, ezért én azt javaslom a módosító indítványomban, hogy a társadalmi szerv ezeteket ne nevesítse a törvény mint népi ülnök jelölésére jogosult szervezeteket. Elegendő, ha az állampolgárokat és az önkormányzatokat ruházzuk fel ilyen joggal; ez olyan széles kör, hogy ha esetleg a társadalmi szervezetek valamilyen módon bele akarnak szólni a népi ülnökök választásába, nincsenek elzárva ettől, hiszen jelezhetik az önkormányzatnak, hogy szükségesnek tartják valakinek a megválasztását. A másik kérdés azonban ennél fontosabb, és egy súlyosabb mulasztásra hívja fel a figyelmet. A törvényj avaslat előterjesztői a bírósági szervezeti törvénynek egy pontját nem érintették. Ez a pont a népi ülnök visszahívására vonatkozik. Az eredeti szöveg úgy szól, hogy a népi ülnök visszahívására az igazságügyi miniszter tehet javaslatot, és a népi ülnököt m egválasztó önkormányzat az, aki végül a visszahívásról dönt. A hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvéből, abból, hogy a végrehajtó hatalom elkülönül az ítélkező, a bírói hatalomtól, az következik, hogy az igazságügyi miniszternek nem szabad, hogy jo gosítványa legyen a bíróságok fölött; nem szabad, hogy olyan módon beavatkozzon a bíróságok működésébe, hogy bírákat – és ebben a vonatkozásban a népi ülnök bírónak tekintendő – visszahívhasson, vagy ilyen visszahívást kezdeményezhessen. Ezért azt javaslom , hogy ezt a rendelkezését a bírósági szervezeti törvénynek módosítsa az Országgyűlés, és olyanképpen rendelkezzen, hogy a népi ülnök visszahívására ne az igazságügyi miniszter tegyen kezdeményezést, hanem a bíróság elnöke, mert valamennyiünk számára nyilv ánvaló, hogy a munka során előállhat olyan körülmény, hogy a népi ülnököt vissza kell hívni. Ilyen esetben tehát a bírói hatalmi ágnak az egyik reprezentánsa, egyik képviselője, a bíróság elnöke tegyen javaslatot a visszahívásra. Kérem a tisztelt Országgyű lést, hogy támogassa módosító indítványomat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
