Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 23. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 14. napja - A Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozásáról kialakítandó országgyűlési állásfoglalásról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÓTI GYÖRGY (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
826 A Szovjetunió 1956os magyarországi beavatkozás áról kialakítandó országgyűlési állásfoglalásról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Módunkban áll viszont ma még újabb előterjesztést, illetve előterjesztéseket megtárgyalni. Csóti György képviselőtársunk, a Magyar Demokrata Fórum részéről önálló indítványt nyújtott be a Szovjetunió 1956os magyarországi beavatkozásáról kialakítandó országgyűlési állásfoglalásra. A 261es számon előterjesztett indítvány melléklete tartalmazza a külügyi bizottság országgyűlési határo zati javaslatát. Csóti György képviselőtársunkat illeti a szó mint a napirendi pont előadóját. Csóti György (MDF) képviselő, a napirendi pont előadója CSÓTI GYÖRGY (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1956. november 4re virradó éjszaka fél kettő táj ban szovjet harckocsik dübörgése hallatszott és a Bocskai úton, a XI. kerületben a Bartók Béla útra fordulva a Móricz Zsigmond körtér irányába haladtak. Lakásunk ablakából nagyon jól lehetett látni azokat a fényjelző, nyomjelző lövegeket, amelyek belehasít ottak az éjszakába. Akkor még félig gyermek voltam, de már félig felnőtt, ennek ellenére nagyon pontosan tudtam, jól éreztem, hogy valami szörnyűséges dolog történik, amely hosszú időre meghatározza a sorsunkat. Nem féltem, de valami nagyon mély szomorúság fogott el akkor. Valóban hosszú idő telt el a mai napig – pontosan 33 év és 262 nap, tegnap este kiszámítottam – de ez a hosszú idő nem volt elegendő arra, hogy a Szovjetunió azért az agresszióért, a súlyos bűnért, a durva beavatkozásért, amelyet a magyar nép ellen elkövetett, erkölcsi elégtételt adjon hazánknak. Azóta azonban megváltozott a világ, teljesen új lett körülöttünk Európa, újak lettek körülöttünk a környező országok, és az akkori politikai rendszer minden egyes tagállama egy új útra lépett. A M agyar Köztársaság miniszterelnöke, Antall József a szovjet vezetők előtt, a szovjet állam képviselői előtt már több ízben kifejtette, hogy az 1968as csehszlovákiai események újraértékeléséhez hasonlóan messzemenően indokolt lenne, hogy az 1956os forradal om és szabadságharc jelenlegi moszkvai megítélését felülbírálják. A magyar kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az akkor Magyarországon tartózkodó szovjet csapatoknak semmiféle nemzetközi jogi alapjuk nem volt az itttartózkodásra, sőt az azóta lét rejött kétoldalú megállapodások is csupán arról rendelkeznek, hogy milyen feltételek mellett tartózkodnak itt a csapatok, de arról nem, hogy milyen jogi alapja van annak, hogy hazánkban tartózkodnak. Tehát a helyzet ebben a tekintetben tulajdonképpen nem v áltozott. A fentiek alapján javaslom a magyar Országgyűlésnek, hogy forduljon a Szovjet Köztársaságok – teljes nevét mindjárt mondom – a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsához, és kérje fel arra, hogy ítélje el az 1956os magya rországi beavatkozást. A szövegtervezetet, amelyet a külügyi bizottsághoz beterjesztettem, a külügyi bizottság egyhangúlag elfogadta, és némi formai módosítás után a 261es képviselői indítvány mellékleteként minden képviselőtársamhoz eljuttatta. Úgy érzem , hogy ez az indítvány a tisztelt Ház teljes egészének egyetértésével fog találkozni és a magyar nép óhaját és akaratát fejezi ki ebben a tekintetben, úgyhogy arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy fogadják el az indítványt, és köszönöm a figyelmük et. (Általános taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Amint Csóti György képviselőtársunk is említette, a külügyi bizottság megtárgyalta a javaslatot, azzal egyetértett, a külügyi bizottság külön előadót nem kíván állítani – erről tájékoztattak.
