Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BORZ MIKLÓS (FKgP)
50 szólt volna , hogy elrendelte a korona levételét. Kossuth a Habsburgház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig nem volt soha a Habsburgház jelképe, hanem a magyar alkotmányosság és a függetlenség jelképe volt. Éppen ezért most má r napjainkig előreérve látnunk kell, hogy egy 1849es nem is köztársasági államformájú címer átkerült - nem minden megfontolás, nem alapos megfontolás után, az 1918as Magyar Népköztársaság - mert ez volt a neve - címerébe. Tehát a Magyar Népköztársaság mé g a kettős kereszt tövéből is eltüntette a nyitott koronát. Majd teljesen logikus módon 1946ban felkerült a Magyar Köztársaság hivatalos lapjára. Ezt azért mondom így, mert olyan jogszabályt és egyéb rendelkezést, amely ezt magas szinten rendezte volna, m agam nem találtam, pedig kerestem. Nyilvánvaló volt, hogy a koalíciós időszakban a Károlyikorszakhoz kellene visszanyúlni. Éltek még azok a politikusok, azok az eszmék, élt Károlyi személye is és az 8 tisztelete is. Azonban azon sem csodálkozhatunk, hogy 1956ban ezt a címert használták. Miért tértek volna vissza a koronás címerhez, mikor a koalíciós időknek ez volt a jelképe? Azonban ez semmiképpen nem azt indokolja, hogy egy torzót kell nekünk tisztelnünk. A magam részéről a Kossuthcímerben a szabadságh arcaink jelképét tisztelem. Én tisztelem azoknak a hősöknek az emlékét, akik ezzel a kezükben estek el, de sokszor ennyien estek el a történelmi magyar címer alatt. Éppen ezért figyelembe véve a szakemberek véleményét, amely szerint a címer akkor jó ha rég i, ha történetileg alakult ki és nem utólag tervezték; ha a nép magáénak vallja és érzi; nem tartalmaz idegen szimbólumokat, megfelel a címertan szabályainak - például nincs kék mezeje , heraldikai tartalma van, tehát nem csupán a nemzeti színeket ismétli , hanem kifejez olyan tartalmat, amely többletet ad a formához; és végül állandó, tehát a folytonosságot jelképezi. Ha egy címer ilyen, akkor nekünk mellé kell állni. Ez a címer pedig nem más, mint amit itt látunk, levéve mellőle a társországok címereit. A z előttem szólóval némileg vitatkozva, hadd jegyezzem meg, hogy ez a barokkos címer - amelyet itt látnak a nyomtatott ív jobb oldalán - ez is a XVIII. század végi alakulat. Tehát ehhez a formához képest nagyon fiatal és legalább hatszáz éves címerváltozatt al áll szemben. Tényleg komolytalan lenne a magyar Országgyűlésben címertani vitába bonyolódni. (Taps és nevetés a bal oldalról, mellyel azt jelzik, hogy a felszólaló éppen azt teszi, belebonyolódik.) Mondom lenne, de nem címervitáról, hanem a nemzeti önaz onosságról van szó. Azt hiszem, hogy 11 perc 10 másodpercet sokkal kevésbé jelentős ügyekben is beszéltek ebben a Házban. Különös tekintettel arra, hogy ennek az Alkotmánynak egyetlen paragrafusa sem fog élni akkor, amikor a címer és a zászló még mindig él ni fog ebből az Alkotmányból egy másikban. Éppen ezért ajánlom az Önök figyelmébe és pártolásába a történelmi címert. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Borz Miklós következik, Független Kisgazdapárt. Felszólaló: Borz Miklós (FKgP) BORZ MIKLÓS (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Hölgyeim és Uraim! Kéri Kálmán képviselő úr elmondta a címerrel kapcsolatban azokat a gondolatokat, amit a magyar nép zöme érez. Ezt én nem akarom kiegészíteni. Engedtessék meg viszont nekem, hogy emlékeztessem Ö nöket egy olyan eseményre, amit ezzel a koronával kapcsolatban eddig ebben a Házban még senki sem említett meg. Az Istenben boldogult állampárt annak idején azzal a jogcímmel imádkozta vissza az Egyesült Államoktól a magyar koronát, hogy ez a magyar állami ság szimbóluma. Itt elhangzottak megjegyzések, hogy mit szólnak majd hozzá, ha ezt tesszük fel a címer tetejére. Ezek után kérdezem: Mit szól az Egyesült Államok népe, hogy becsaptuk?
