Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ)
90 Az első eset - őszintén remélem - nem fog előfordulni, bár ha visszatekintünk a magyar történelembe, ez sajnos nem áll példa nélkül. A második eset - a miniszterelnök lemondása - előfordulhat, a nyugati demokráciákat figyelve nem is ritka dolog. A harmadik eset - a kormány által felvetett bizalmi kérdésben való alulmaradása - szintén könnyen előfordulhat. Megjegyzem, ez utóbbi szélsőséges körülmények között úgy is előfordulhat, hogy a Kormány a képviselők egynegyede plusz egy szavaza ttal is megbukhat. Mivel teremthet itt stabilabb helyzetet a konstruktív bizalmatlansági indítvány? Mivel lesz szilárdabb ezekben a helyzetekben a magyar demokrácia? Csak instabilabb lehet, mert a Parlament nincs felkészülve az ilyen szituációkra, mert a h agyományos bizalmatlansági indítványok esetleges sikere mindig az ellenzék sikerét jelenti, s így van a Parlamentben egy sikeres erő, azonban a mi esetünkben ezek a helyzetek elsősorban nem egy jól szervezett sikeres ellenzék, hanem egy összeomlott kormány zat vagy egy meglepett kormányzat és egy szintén meglepett ellenzék lehetőségét vetik fel. Az itt felsorolt példák bennünket azon következtetés levonására késztetnek, hogy jóllehet e paragrafusok megnövelik a Kormány hatalmát, de ugyanakkor megkönnyítik bi zonyos helyzetekben alkotmányos válságok kialakulását. Ez számunkra egyáltalán nem bizakodásra okot adó perspektíva. Végezetül szeretném a legnagyobb kormánypárt padsoraiban ülő tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, ha valamilyen ok miatt egy kons truktív bizalmatlansági indítvánnyal megbukna a kormány, az intézmény jellegéből adódóan a volt miniszterelnök akkor sem alakíthatna új kormányt, ha egyébként azt a Parlament új többsége szeretné. A helyzet több mint furcsa, a Parlamentben egy esetleges tö bbséget az akadályoz meg jogának gyakorlásában, hogy jelenlegi vezetője az előző parlamenti többség vezetője is volt. Márpedig a demokráciák gyakorlatát figyelembe véve, nem ritka, hogy egy bukott kormány volt elnöke alakít új kormányt új többség alapján. Ezt azonban ez az indítvány kizárja. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, ne szavazzák meg ezt a javaslatot, aminek több hátránya van, mint vélt előnye. A magyar közjogtól teljesen idegen megoldások az elmúlt 40 évben világosan megmutatták haszn osságukat, s nem volna jó most a ló másik oldalára esve, újból hazánk alkotmányos gyakorlatától távol eső, értelmetlen és káros jogintézmény meghonosítása! (Taps balról.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Trombitás Zoltán felszólalását a következő felszól aló Szabó Miklós, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője. Trombitás Zoltánt megkérem, foglalja el jegyzői székét. Felszólaló: Szabó Miklós (SZDSZ) SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tisztelt Képviselőtá rsak idegeire fogok menni azzal, hogy a címer kérdéséről fogok néhány szót mondani, belátásukra bízom, szabad demokrata oldalról ebben a tárgyban még nem hangzott el vélemény. Engedjék meg, hogy most megint egy történész mondjon néhány szót a Kossuthcímer mellett. A korona mint szimbólum ezer éven keresztül elkerülhetetlenül és nyilvánvalóan a különbözd korszakokban mást jelentett. A XII. század végén az Árpádház kihalásáig az országszimbólum, a dinasztia címere volt (ugye ott látjuk) A XIII. szá zad végétől a XVII. század végéig a szabad királyválasztás volt Magyarország akkori kormányzati rendszere, akkor került előtérbe a korona, lényegében a szabad királyválasztás
