Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
877 látott lehetőséget az átfogó rendezésre a folyamatban lévő két felszámolás mellett - Dorog és Nógrád - a másik 6 bányavállalat is kéri az öncsődöt maga ellen, hiszen mint hallottuk bérfizetési gondjaik v annak, sorban állnak, számláikat nem tudják rendezni, veszteségesen termelnek. Reméltem, hogy érvelésem a bányaigazgatók között is sikeres lesz és időközben a Nógrádi Szénbányák felszámolási eljárása közvetlen tapasztalatot ad a szakma számára. Nos, tehát a kérdés az volt, hogy: a Kormány is olyan súlyosnak ítéli a szénbányászat helyzetét, mint az érintett vállalati vezetők? Válaszom: még annál is súlyosabbnak, hiszen a vállalati vezetés az év eddig eltelt idejében - a tovább növekvő eladósodás és fizetéské ptelenség ellenére - nem választotta a felkínált fájdalmas, de hatásos megoldást. Ezért most - éppenséggel a holnapi nap - a vállalati vezetők, a független szakértők és a tárca szakapparátusa részvételével olyan tervezetet vitatunk meg, amely most már bány ahelyi részletezettséggel jelöli ki a közeli teendőket, immár nem számítva a vállalatok saját felszámolási kezdeményezésére, amelyet egyébként a fennálló szabályok értelmében nincs módom kikényszeríteni. Egyidejűleg a koncepciót széles körű szakmai vitára bocsátom, hiszen ez akkora kérdés, melyben nemzeti konszenzusra kell jutnunk, hiszen a rendezés terheit az egész nemzetnek kell vállalnia, és a döntés kihatásai évtizedekben mérhetők. E munka ütemezése a következő: Még augusztusban a Minisztertanács elé, a Kormány elé kívánom vinni az előterjesztést, azt, mely kijelöli a célt, nevezetesen: a magyar szenes erőműveket miként lehet magyar szénnel ellátni biztonságosan és gazdaságosan, miként lehet a bányászat gazdasági helyzetét rendezni, kialakítani a reális szénárrendszert, dönteni a bezárás költségéből, hiszen köztudomású szakmai körökben, hogy egy bánya bezárása csaknem olyan költséges, mint egy bánya megnyitása, dönteni kell a bezárandó bányák jegyzékéről és a szociális csomagtervről. A bányászok ünnepén m inden bizonnyal ismertetni tudom e nehéz, de felelős és ésszerű programot. Szeptemberben a javaslat a Parlament elé kerülhet, az energiapolitikai koncepcióval együtt, azzal összhangban. Terveze a Kormány azonnali intézkedéseket? Ha a múltból örökölt probl émával való szembenézés és a részletes terv kidolgozása azonnali intézkedésnek minősül, az egészséges önfinanszírozó szénbányászat kialakítására irányuló erőfeszítésünk azonnali intézkedés, válaszom: igen. Ha a képviselő úr az azonnali intézkedést úgy érti , hogy most egyedi, előrehozott, netántán szorongásból fakadó, vagy úgynevezett hangulatjavító intézkedésre gondol most, azt mondom erre, ilyenre nem vagyok hajlandó. Végül hadd reagáljak arra a megállapítására, miszerint tudomásuk szerint, az érintettek s zerint, a Kormányzat nem tett érdemleges lépést. Magam is tanúsíthatom, az érintettek tájékozottsága meglehetősen hiányos. A vállalati vezetők hiába látják a felhalmozódó pénzügyi terheket, azt, hogy mint egy hógörgeteg nő az adósság, ezidáig nem mindegyik ük látta be a megoldás, az általam ajánlott megoldás ésszerűségét. De tájékozatlanok jogaik és kötelességeik felől azok is, akik most újonnan szerveződő dolgozói érdekképviseleti csoportokat alkotnak, hiszen nem tudatosul bennük, hogy ezek a szervezetek hí vják ezeket munkástanácsnak vagy másnak - lényegében szakszervezeti jogokkal és kötelezettséggel rendelkeznek. A jelek szerint nem tudják mindenhol, hogy a helyzet - a nyomasztó helyzet - eltűrése és a sztrájk között a konfliktuskezelésnek számos fokozata van, amelyen mind végig lehet lépni mindaddig, amíg a legkeményebb fellépést választják valahol. Legutóbb a márkushegyi sztrájk mutatta meg ezt, amelyről a politikai államtitkár azon melegében tájékoztatást adott a tisztelt Háznak. Nos, végül engedjen me g, tisztelt képviselő úr, egy személyes megjegyzést, és általánosságban most már, amit úgy fogalmazott, hogy a Kormány nem tett érdemleges intézkedést. A politikában csakúgy, mint a gazdaságban sem a jó szándék, sem az időráfordítás önmagában nem számít. D e hadd mondjam el, hogy a Kormány tagjai napi tíztizenöt órát dolgoznak, és immáron az apparátusok is munkába lendültek, ami nem kis dolog azután, hogy a kormányváltás előtt már
