Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
855 MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény X. fejezetéhez szeretnék szó lni az általános vitában. Ennek a fejezetnek a címe a Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme tehát a kisebbségi képviseleti választójogról egy kisebbségi kollektív jogról van szó, ami az egyik legfontosabb kollektív jog. Utalni szeretnék arra, hogy am íg az emberi jogok a világ haladó országaiban általános erkölcsi normává váltak, s azok a nemzetközi egyezségokmányokba bekerülnek, ugyanakkor a kisebbségi kollektív jogokkal kapcsolatban világszene kedvezőtlenebb a helyzet. A helsinki dokumentum és az utó találkozók deklarációi is csak bátortalanul, ajánlásként foglalkoznak a kisebbségi kollektív jogok kérdésével. Ezért van különös jelentősége annak, hogy Magyarország, négy másik országgal együtt, néhány hete javasolta, hogy az európai biztonsági és együttm űködési értekezlet 1990 késő őszén esedékes záródokumentumában külön fejezet foglalkozzon a kisebbségi kollektív jogok kérdésével. Ez a kezdeményezés kötelez bennünket arra, hogy az önkormányzati választójogi törvény megalkotása kapcsán az előbb vázolt szá ndékunk őszinteségét gyakorlati lépéssel bizonyítsuk, és a kisebbségek fontos kollektív jogát; a képviseleti jogot a magyar helyi önkormányzatokban a lehető legdemokratikusabb módon biztosítsuk. Be kell vallanunk, hogy a kisebbségek képviseletét az elmúlt időszak választójogi törvényeinek fogyatékosságai miatt az Országgyűlésben mindeddig nem biztosítottuk. Az 1983ban hozott választójogi törvény az ún. központi listán reprezentatív nemzetiségi képviselőket juttatott be a Házba, kizárólag kirakatpolitikából . A mai Parlament létrejöttének alapját képező 1989. évi választójogi törvény 8 nemzetiség számára egyegy képviselői mandátumot szánt kooptálással úgy hogy a nemzetiségek által delegált képviselőt a többségi nemzet tagjaiból álló Parlament vá lasztja meg. Mondani sem kell hogy ez sem az arányos képviselet elvének, sem a képviselet választás útján történő megvalósulása kritériumának nem felel meg. Nyilvánvaló az is, hogy a most felmerülő ombudsmanrendszer önmagában szintén nem oldja meg a kiseb bségi képviselet kérdését. Most tehát, amikor: választójogi törvényt hozunk, a korábbi törvényhozás hibáiból okulva, Úsztában kell lennünk azzal, hogy ha hibát követünk el, annak hosszabb időre kedvezőtlen kihatása lesz demokráciánk fejlődésére. Mi legyen tehát vezérelvünk az önkormányzati választójogi törvény kisebbségekre vonatkozó részének megalkotásában? Az, ami az Alkotmányban le van fektetve. A választójog legyen általános és egyenlő, titkos és közvetlen választás útján a kisebbségek számára is. Ezeke t az elveket nem látom biztosítva a beterjesztett törvényjavaslat X. fejezetében. Igazságtalansághoz vezethet kisebbségi választókerületek kijelölése, különösen ha azt a többségi nemzet tagjaiból álló testület teszi meg. Az pedig - nézetem szerint - egyene sen diszkriminatív, hogy az eszmei, kisebbségi választókerületeket úgy alakítsák ki, hogy oda a kisebbségekhez tanozók a polgármesteri hivatalban feliratkozással jelentkezzenek. A megoldás - véleményem szerint az, amit módosító indítványom is tartalmaz, ho gy a nemzeti és etnikai kisebbségek listát állíthassanak, és a szavazás során a fülkében titkosan és szabadon vallhassák meg nemzeti és etnikai hovatartozásukat. Így megvalósul az arányos nemzetiségi képviselet, a szavazás titkossága, az általános és egyen lő választójog. Úgy vélem, hogy a Tisztelt Házban, a kisebbségi kollektív jogok felkarolása sikeres lesz, hiszen az Országgyűlést alkotó pártok már választási kampányuk alatt és azóta is, meglehetősen egybehangzó szándékaikról nyilatkoztak. Mégis engedjék meg, hogy a szóban forgó kisebbségi kollektív jog minél demokratikusabb megoldása érdekében három általános indokot hozzak fel:
