Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
849 Mi azonban úgy látjuk, hogy ezt a határt az 5000 létszámban a törvényjavaslat indokolatlanul alacsonynak szabta meg, ezért azt indítványozzuk, hogy a 10 000 főig, tehát 10 000 fős településig a törvény a szabad kislistás választásokat írja elő. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk képviselőcsoportja nem támogatja, hogy a 10 000 főnél - vagy pedig a törvényjavaslatban 5000 fő van megjelölve, tehát az ennél nagyobb településeken az egyéni választókerületi rendszer legyen a meghatározó. Ez a szisztéma megítélésünk szerint számos olyan gondot vet fel, amelyet mindenképpen célszerű lenne elkerülni. Mi úgy látjuk, hogy a problémák már a választókerületek kialakításánál jelentkeznek, his zen az- úgymond - igazságos rendszer ugye azt igényelné, hogy az egyes választókerületekben azonos számú nagyjából legalábbis azonos számú lakos - éljen. Ez azonban óhatatlanul előidézi szerves városrészeknek, negyedeknek ha úgy tetszik: kolóniáknak bizony os értelemben a felszabdalását, feldarabolását, és miután az egyes helyi képviselők, függetlenül a velük szembeni várakozástól, bizonyára a saját egyéni választókerületükhöz fognak elsősorban kötődni, ezért nem nehéz megjósolni, hogy a városnegyedek ilyeté n való feldarabolása gátolhatja az adott településrésznek az összehangolt fejlesztését. Úgy látjuk, hogy a megközelítően azonos lélekszámú választókerületek kialakítása nehézkessé, egyes esetekben szinte lehetetlenné teszi annak az - egyébként a beterjeszt ett törvényjavaslatban is megfogalmazódó - elvnek az érvényesítését, amely szerint a választókerületek kialakításánál, ugye, figyelembe kell venni a nemzetiségi kisebbségi, de nemcsak eme, hanem történelmi tradicionális szempontokat is, hozzátehetném, hogy akár foglalkozási ágak, vagy más szempontok szerint elkülönült, de mégis egységes településrészen élő embereknek a sajátos, megkülönböztetett érdekeit. Hiszen - mondjuk - másfél vagy két és fél mandátummal bíró kerületek nyilván nem alakíthatók ki, a kere kítgetések pedig vagy az adott közösség érdekét, vagy az arányosság követelményét sértik. Fel szeretném hívni arra is a figyelmet, hogy az úgynevezett egyéni választókerületek kialakítása bizonyos manipulációkra is lehetőséget ad. Tessenek belegondolni, ho gyha nyilvánvalóvá válik, hogy bizonyos településrészek, negyedek, körzetek politikai hovatartozása, orientálódása egyértelmű, akkor tulajdonképpen csak technika kérdése, és adott esetben egy hozzá kapcsolódó politikai megegyezés kérdése, hogy ezeket a vál asztókerületeket úgy fel lehessen darabolni, hogy gyakorlatilag minden csatlakozó választókerületben az ott élők kisebbségben maradjanak. Az országos, illetve egy település politikai struktúrája rendkívüli módon különbözhet. Például adott esetben a Parlame ntben nem képviselt párt lényegesen nagyobb befolyással rendelkezhet, mint mi, akik itt vagyunk, és éppen azt tartanám célszerűnek és fontosnak, hogy a választókerületek kialakítását a helyi választási bizottságok végezzék. Úgy ítéljük meg hogy az egyéni v álasztókerületi rendszer tulajdonképpen jellegénél fogva is bizonyos igazságtalanságot, adott esetben elég komoly igazságtalanságot tesz lehetővé. Miután itt erre történt már több utalás ugye, majdnem minden esetben legalábbis lehet erre számítani, második forduló döntené el, hogy ki kapja meg az adott választókerület mandátumát. Tessenek utánaszámolni, kérem, adott esetben ez matematikailag és elvileg lehetséges: a szavazatok 5 százalékával mandátumot lehet szerezni. Ez felveti azt a veszélyt, hogy egy ado tt kisebbség kezébe kerül a település irányítása, ráadásul úgy, hogy jelentós érdekek teljes egészében a háttérbe szorulnak. A szocialista frakció mindezen problémák elkerülése érdekében tehát azt indítványozza, hogy a 10 000 nagyobb lélekszámú települések en egységesen többmandátumos választókerületek kialakítására kerüljön sor amelyekben - és ezt is igen fontosnak tartjuk - bármely helyi érdekcsoport, párt, helyi társadalmi szervezet, lokálpatrióta mozgalom listát állíthasson a pártokkal egyenrangúan. Úgy véljük, hogy ezáltal elkerülhetővé válik, hogy egybetartozó városnegyedeket, etnikai és más kisebbségeket megosszunk, de jelentős nem többségi érdekcsoportokat se szorítsunk ki a saját közügyeikbe történő beavatkozásból. Szeretnénk arra is ráirányítani a f igyelmet, hogy javaslatunknak vannak olyan előnyei is, amelyek ehhez kapcsolódóan járulékos előnyök, de nem elhanyagolhatóak. Ugyanis a rendszer így
