Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
838 figyelembe kell venni. A választópolgár ez esetben egy szavazólapot kap, amelyen az egyéni választókerületi jelöltre szavaz. Az egyéni választókerületi képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ez é rtelemszerű. Ezt követően kerül sor a listás eredmény megállapítására azzal a számítási módszerrel, amelyet az országgyűlési képviselők választása során az országos lista eredményének kiszámításához alkalmaztak, alkalmaztunk. Ez a számítás arányosíthatja e gymáshoz a leadott szavazatokat és a megszerzett mandátumokat. A választási módszer homogénabb összetételű képviselőtestületeket hozhat létre - és reményeink szerint létre is hoz , melyben a döntéshozatal - ebből a tényből már következik - értelemszerűen hatékonyabb lesz. A nagyvárosokban rendkívül fontos, hogy a képviselőtestületek átfogó településfejlesztési és működtetési tevékenységet tudjanak kialakítani. Továbbá az is, hogy a választópolgár a lehető legkevesebb számú szavazólapot kapja meg. Ezek az é rvek az egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer mellett szónak. A Kormány nevében terjesztem elő ezen törvénytervezetet, de rögtön szeretném a figyelmüket fölhívni arra - a Kormány nyitottságát minden javaslattal szemben jelzendő , hogy ez a m egoldás értelemszerűen a legerősebb pártokat, például a szabad demokratákat vagy a Magyar Demokrata Fórumot preferálja a mi modellezésünk szerint. Mi a Bváltozat? A kétszavazatos választási rendszer már jól ismert az országgyűlési képviselői választások ó ta; azt hiszem, túlontúl jól ismert. Az a lényege, hogy a választópolgár két szavazólapot kap, így egyidejűleg van módja egyéni választókerületi és listás döntés hozására is. Kétségtelen előnye, hogy kedvezőbb lehetőséget biztosít a választópolgár akaratán ak kinyilvánítására hiszen ketté tudja választani a listát, illetve az egyénit , ugyanakkor tisztább helyzetet is teremt a választáson induló pártok részére is. Hátránya értelemszerűen az, hogy a szavazólapok megduplázódásával növekszik a választási költs ég, plusz munkát és bizonyos manipulációs lehetőséget tételezhet föl. Mind az A, mind a Bváltozat esetében a nagyvárosokban, ahol a politikai strukturáltság a legerősebb, az egyéni választókerületi választási rendszer és a független jelöltek indulási leh etősége mellett a pártok - erről már beszéltem - intézményesen kapnak módot az önkormányzati testületbe való bejutásra. Úgy vélem, külön figyelmet érdemel a választási fordulók számának kérdése. Mint ahogy azt a törvényjavaslat 41. §ához fűzött megjegyzés is tartalmazza, az egy, illetőleg kétfordulós szisztéma is kidolgozható, mindegyik alkalmazható. A kislistás választások; általában egyfordulósak lesznek, mivel a jelöltek közötti relatív szavazati arány dönti el a képviselői helyeket. Ez az egész rendsz erből következik. A kétszavazatos rendszerből a listás szavazás is általában egyfordulós. Az egyéni választókerületi rendszerek - ezt bizonyítják a nemzetközi tapasztalatok is - általában kétfordulósak. Ha az egyéni választókerületi szisztémát egyfordulósr a kívánjuk zsugorítani, akkor az első forduló abszolút többségének elvéből - hiszen mi ezt valljuk most , hasonlóan az angol megoldáshoz, engedményt kell tennünk. Az egyfordulós megoldás már a jelölés időszakában ösztönzi az együttműködés kialakítására a helyi politikai erőket, és nem vitás - ezt nem vitatjuk , további költségmegtakarítást is eredményez vagy eredményezhet. Hangsúlyoztam a miniszteri indoklás bevezetőjében az önkormányzati és választási törvény összefüggéseinek fontosságát. A fővárosi, me gyei közgyűlés tagjainak közvetlen megválasztására a Kormány az úgynevezett többmandátumos választókerületi rendszert ajánlja. A jelölés, a szavazás és a választás eredménye megállapításának szabályozási munkája alapvetően megegyezik az országgyűlési képvi selők területi listás választásának szabályaival, de van egyetlenegy kivétel. Ez a kivétel nevezetesen: a jelen javaslatban nem szerepel a kisebb pártokat: súlytó minimálisan szükséges 4 százalékos szavazati határ. amely meghozta a bekerülést.
