Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
84 ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Antal l József miniszterelnök úr felszólalását. Soron kívül Király Zoltán képviselőtársunk kért szót viszonválasz jogán. Átadom a szót. (Közbeszólás: Elnök Úr! Horváth Balázs belügyminiszter kér szót!) Horváth Balázs belügyminiszter kér szót, átadom. Felszólaló: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter HORVÁTH BALÁZS belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Belügyminisztérium a nép, illetve a Parlament döntésének megfelelően a népszavazást megszervezi, és képes lebonyolítani. Szeretném azo nban közölni Önökkel azt, hogy az egy hónapon belüli népszavazás lebonyolításának milyen anyagi konzekvenciái vannak, az milyen szervezési nehézségeket okoz. Körülbelül fél milliárd forintba kerül a népszavazás egy hónapon belüli lebonyolítása (közbeszólás : majd Király Zoltán fizeti) . Ez pontosan ellenőrizhető. Ez az összeg azonban nem tartalmazza azokat a kiadásokat, amelyek abból fakadnak, hogy ezt követően rövid időn belül az első helyhatósági választásokat meg kell tartani. Ugyanis a Belügyminisztérium a felkészülés során az ütemtervét úgy készítette el, hogy az ott dolgozó munkatársai, a tanácsi dolgozók, alkalmazottak, augusztus elejéig kivegyék a szabadságukat, lévén idő arra, hogy felkészüljenek, a szükséges tanfolyamokon részt vegyenek, illetve kép esek legyenek megszervezni a helyhatósági választásokat és azokat lebonyolítani. Ez tartalmilag azt jelenti - az én álláspontom szerint és a Belügyminisztérium vezetőinek álláspontja szerint , hogy a hozzávetőleges félmilliárd forintos költségkihatáson tú l a közigazgatás hivatali apparátusa oly módon roppan meg egy hónapon belüli népszavazás során, hogy kérdésessé válik a sima és bonyodalommentes első szabad helyhatósági választások lebonyolítása. Ezért a Belügyminisztérium - tiszteletben tartva értelemsz erűen a törvény és az Önök döntését - mégis azt kéri, az időpont megválasztásakor fontolják meg az ott dolgozó embertömegek, százak és ezrek tűrőképességét egyrészt, másrészt az ország anyagi teherviselő képességét. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖ K (Vörös Vince) : Megköszönöm Horváth Balázs belügyminiszter úr felszólalását. Most átadom a szót Király Zoltán képviselőtársamnak a viszonválasz jogán. Felszólaló: Király Zoltán (független) KIRÁLY ZOLTÁN (független) Tisztelt Ház! Végül is örülök, hogy Ant all miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr is szólt előttem, mert akkor az általuk elmondottakra is tudok reflektálni. Hadd kezdjem a végén, a népszavazás kiírásának dolgával. Horváth Balázs belügyminiszter úr mondandójából nem értem, hogy miért lenne s zükség egy hónapon belül a népszavazást megtartani, hiszen úgy gondolom, hogy a népszavazásról szóló törvény is azt mondja, hogy egy hónapon belül ki kell írnia a Parlamentnek, ahogy az aláírások hitelesíttettek, és három hónapon belül meg kell tartani, va gyis ez mindenképpen a törvény értelmében követhetné maximum a helyhatósági választásokat. Ugyanakkor felmerül a kérdés, és ebben alkotmányjogászi nézetkülönbségek is vannak, hogy vajon hogyan értelmezendő a törvény azon cikkelye, amely azt mondja, hogy a választások előtt három hónapon belül; akkor utána három hónapon belül nem lehet népszavazást tartani. Értelmezhetd ez tehát mindkét választásra, képviselőválasztásra is, a helyhatósági választásra is, vagy pedig "illetve" szócskával együtt, hogy helyhatós ági választás idején nem lehet helyi népszavazást kiírni, és országos népszavazást nem lehet kiírni országgyűlési képviselőválasztásnál. Hogy a kettő csak együtt értendő vagy elkülöníthető, és egy helyi választás során mégiscsak lehet netán országos népsza vazást is tartani?
