Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 23. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 14. napja - A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
777 BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ENSZ közgyűlésének 39. ülésszakán elfogadta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezményt. Ehhez hazánk is csatlakozott, és 1987. április 15én letétbe helyezte a csatlakozásról szóló okiratokat az ENSZ főtitkáránál. Az egyezmény hatálybalépte később sorozatos csatlakozásokat követelt, majd az 1988. évi 3. sz. törvényerejű rendelett el belső jogforrássá is vált, az Elnöki Tanács kihirdette ezt az egyezményt. Ezzel a csatlakozással azonban csak részben tettük magunkévá a nemzetközi egyezményt, mert az elmúlt évtizedekre jellemző módon az akkori Magyar Népköztársaság a nemzetközi bírásk odást illetően a nemzetközi kötelezettség megszegése esetére nem fogadta el, mert az emberjogi politika sajátos kétarcúságot öltött a Magyar Népköztársaság külpolitikája során. Általában az egyezményekhez csatlakoztunk, de az egyezmények megsértésének szan kcióit már nem vállaltuk, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi bíráskodást s a hasonló jogintézményeket nem tartottuk illetékesnek a mi ügyeinkben. A fenntartás a szóban forgó 1988. évi 3. sz. törvényerejű rendeletben is átvett, a kínzás elleni bizottság rés zére az egyezmény 20. cikkelyében elfogadott hatáskörére, és az egyezmény 30. cikkelyének első bekezdésében foglalt értelmezési rendelkezésére vonatkozott. Nem fogadta el a Magyar Népköztársaság a kínzás elleni bizottság illetékességét arra az esetre, hogy ha valamelyik részes állam ellen benyújtott panasz során – az államban sorozatosan kínzást alkalmazó – panasz esetén ilyen bizottsági eljárást helyezett kilátásba. Továbbá az egyezmény 30. cikkelyére vonatkozó rendelkezésével kapcsolatos fenntartás azt jel entette, hogy az értelmezés, illetve végrehajtás során keletkezett vitákat a vitában érdekelt bármelyik fél egyoldalú kérésére választott bíróság, illetőleg nemzetközi bíróság elé kell terjeszteni. Az előbbiek alapján a Magyar Népköztársaság ezt a bírósági illetékességet, illetőleg értelmezési rendelkezést sem fogadta el. Természetesen nem ismerte el a kínzás elleni bizottság illetékességét a Magyar Népköztársaság ezzel a fenntartással az állampolgári esetre sem, tehát nemcsak az egyezményben részes valamel y ország panaszára, hanem állampolgárok erre vonatkozó panaszával kapcsolatos ügyintézésre sem. A fenntartással és a nyilatkozat meg nem tételével a Magyar Népköztársaság az ENSZ általános hatáskörétől eltérően az egyezmény maradéktalan érvényesülését bizt osító ellenőrző mechanizmust gyakorlatilag kizárta. Az alapvető társadalmi változások során már a korábbi Kormány 1989 őszén a fenntartásokkal kapcsolatos nyilatkozatát visszavonta, és 1989. szeptember 13án a korábban ismertetett, az egyezmény 20. és 30. cikkelyével kapcsolatos fenntartást gyakorlatilag visszavonta. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya és különösen ennek 55. cikkelye értelmében nyilván elő kell segíteni az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok egyetemes és hatékony tiszteletben tartását, és törekednünk kell az államok közötti viták rendezése során a nemzetközi bírósági intézmények igénybevételére is, szükségessé vált a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdető belső jogforrás, tehát a szóbanforgó 1988. évi 3 . sz. törvényerejű rendelet módosítása. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat első szakasza tulajdonképpen hatályon kívül helyezi ezt a bizonyos fenntartást megfogalmazó 3. szakaszt, és az időpontot illetően úgy rendelkezik, hogy az előbb említett 1989. szepte mber 13i időponttól – tehát attól az időponttól, amikor a korábbi Kormány a fenntartást az ENSZ főtitkáránál visszavonta – , a hatálybalépést illetően a kínzás elleni bizottság illetékességének elismeréséről és az értelmezéssel kapcsolatos rendelkezések al kalmazásáról ettől kezdve állapítja meg.
