Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 18. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A pártatlan tájékoztatás bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÓSA FERENC (MSZP)
752 egyrészt Hankiss Elemérnek a szavazatunkkal is kinyil vánított ígéretünkkel kerülnénk szembe. Ezt mindenféleképpen el kell kerülni. Másrészt pedig ez a PTB nem lenne más, mint egy munkáltatói jogokat gyakorló intézmény, és teljes egészében figyelmen kívül hagynánk azt a tényt, hogy a televíziónak remélhetően minél hamarabb lesz egy legitim elnöke, aki ezeket a munkáltatói jogosítványokat az önállóságának a maximális tiszteletben tartásával fogja gyakorolni. Ezért gondoltuk azt, hogy ezt a szakaszt megfelelően le kell rövidíteni. Röviden összefoglalva, arról va n szó, hogy véleményünk szerint nem műsorokról vagy műsorrészletekről kellene ennek a PTBnek megnyilatkoznia, hanem trendekről, tendenciákról és ez alapján kellene megfogalmaznia az állásfoglalásait. Ez természetesen egy olyan tekintéllyel bíró bizottság lesz – hiszen törvény rendelkezik majd róla – , hogy egészen biztosan le fogja hozni az állásfoglalásokat a magyar sajtó, és fölöslegesnek tartom, illetve tartjuk, hogy erről még ilyen külön rendelkezések is szóljanak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Jobb old alon taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Balázs Tibor felszólalását. Soron következik Kósa Ferenc, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Kósa Ferenc (MSZP) KÓSA FERENC (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy a pártatlan tájékoztatás bizottsága létrehozásával és működési rendjével kapcsolatos módosító indítványom csupán árnyalatokban tér el Haraszti Miklós, illetve Kulin Ferenc képviselőtársaim indítványaitól. Mivel azonban a javaslatom bi zonyos pontokon mindkét említett törvényjavaslattól különbözik, az illetékes parlamenti bizottság tudtával a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának önálló módosító indítványaként terjesztem a tisztelt Ház elé. Haraszti Miklós eredeti, illetve Kulin Ferenc módosított és a bizottság többsége által támogatott törvényjavaslatában számos olyan törvényi rangra érett passzus található, amelyet fenntartás nélkül elfogadhatónak vélek magam is. Javaslatomba igyekeztem ezeket szó szerint integrálni. Engedjék me g azonban, hogy a tiszteletköröket megspórolva, azokról a mozzanatokról szóljak, amelyekkel kapcsolatban mindkét előterjesztésben gondjaim vannak. Megítélésem szerint Haraszti Miklós képviselőtársam törvényjavaslatában leginkább a pártatlan tájékoztatás bi zottságának összetételére vonatkozó passzusok vitathatók. A Parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottságában nem véletlenül alakult ki éles és hosszadalmas vita éppen a PTB lehetséges és optimális összetétele körül. Mint ismeretes, Haraszti Miklós képviselőtársunk azt javasolja, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, háromhárom küldöttet delegálhasson a pártatlan tájékoztatás bizottságába. Szándékát megértem, sőt tiszteletreméltó törekvésnek vélem, hogy az érintett intézmények szakmai közösségei megfelelő képviselethez jussanak a bizottságban. Nekem is az a véleményem, hogy a pártállami diktatúrában agyonirányított, agyongyötört, gyakran létbizonytalanságba és tudathasadásba kényszerített szak ma eleget kínlódott már ahhoz, hogy végrevalahára fellélegezhessen és érvényesíthesse saját érdekeit a munkáját megítélő, esetleg a sorsát eldöntő fórumokon. Mi mást is mondhatnék, hiszen a tévések esetében kollégáimról van szó, hivatásbeli társaimról, ba rátaimról, akik folyamatos megaláztatását – hogy úgy mondjam – sorstársi közelségben érzékelhettem, mivel a terület hajdani "fura ura" több más gondolkodó társammal együtt engem is tűrhetetlennek titulált. Az elmúlt 1020 esztendőben volt alkalmam megtapas ztalni a pártállami diktatúra észveszejtő önkényeskedéseit a saját bőrömön is. Mindez azonban semmiféleképpen nem lehet mentség arra, hogy arányérzékem eltorzuljon. Megvallom, számomra már az is aránytévesztésnek tűnik, hogy például valamely parlamenti pár t, amelyik a szabad választásokon milliós nagyságrendű szavazatot
