Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 17. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió, és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Vörös Vince): - KULIN FERENC, DR. a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság elnöke:
727 hozni a megfelelő döntéseket, és ezeket természetesen tiszteletben fogjuk tartani. Vagyis hiszünk abban, hogy a most felálló új intézmények új vezetőkkel demokratikusan fogják igazgatni a saját intézményüket, nem kell a belső életük ellenőrzésére egy külön bizottságot működtetni. Ennek a 2. §nak a következő mondata tartalmaz megint egy olyan mozzanatot, amelyet mi fölöslegesnek tartunk. Idézem H araszti Miklós előterjesztését: "Vizsgálatát ajánlás jellegű állásfoglalás zárja le, amelyet a közszolgálati média köteles haladéktalanul nyilvánosságra hozni a hírekben és az érintett műsorokban." Ehelyett a mi módosító javaslatunk úgy szól: "Vizsgálatát negyedévenként állásfoglalással zárja le." Ki akarjuk zárni azt a lehetőséget, hogy egy bizottság – mint az imént utaltam már rá – bármikor, bármilyen gyakorisággal összeüljön, beleszóljon a műhelyek munkájába, hiszen ezáltal megzavarjuk ezeknek a műhelyek nek a természetes, nyugodt munkáját. Gondolom, hogy azért is fontos ezt a kitételt elhagyni, mert a pártatlanságról dönteni nem lehet egyegy napnak, egyegy műsornak, sőt még egyegy hét műsorának az ismeretében sem. Természetes ugyanis, hogy valamilyen p olitikai szándék, valamilyen politikai elfogultság beszivároghat egyegy műsorba, és pártatlanságról egy televízió esetében csak akkor beszélhetünk, ha ez az elfogultság valami folyamatosságot mutat, és akkor kell az adott vezetőnek a figyelmét felhívnia a bizottságnak, hogy valami nincs rendjén. Következésképpen amikor elhagyjuk ezt a nagyon szigorú beavatkozásra tett javaslatot, akkor ismét a műhelyek belső életének a nyugalmát szeretnénk biztosítani. A 3. § 3. pontját hadd idézzem az előterjesztés szöveg e szerint: "A közszolgálati média vezetői és munkatársai kötelesek a PTB felkérésére a bizottság ülésein megjelenni ." stb., stb. Módosított szövegünkben azt javasoljuk, hogy ne a munkatársai legyenek kötelesek, hanem vezetői és felelős szerkesztői, vagyis ne legyen minden dolgozó kitéve annak, hogy bármikor berángathassák őket egy bizottságba, és ott egy esküdtszék előtt nekik vallaniuk kelljen arról, hogy mit milyen indítékkal tettek. Viselje a műsorokért a felelősséget a felelős szerkesztő. A 4. § pontja iban történt változtatásokat ismertetném. A 4. § (1) bekezdése szerint: "A PTBba egyegy küldöttet delegálhatnak az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Újságírók Szövetsége, a F ilm- és Televízióművészek Szövetsége, az Alkotmánybíróság és a Kormány." Ezt a következőképpen módosítottuk: "A PTBbe egyegy tagot delegálhatnak az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, az Alkotmánybíróság és a Kormány. Ugyancsak egyegy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Újságírók Szövetsége, a Film- és Televízió Művészek Szövetsége is. Ezek a küldöttek azonban nem lehetnek pártok tagjai." Itt van az a bizonyos másik szempont, aminek az érvényesít ésére törekedtünk, arra tudniillik, hogy a sajtószabadság elvének érvényesülése mellett a pártatlanságot is – amennyire lehet – biztosítsuk. Nyilvánvaló, hogy nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy bármilyen alapon beválasztott tagja ennek a bizottságnak elfogult legyen, de amennyire tőlünk telik, a szerkezetét úgy kell kialakítani ennek a bizottságnak, hogy ne legyen eleve predesztinálva ez a bizottság arra, hogy elfogult legyen. Következésképpen a parlamenti pártok által delegált egyegy tagon túl lehet őleg rekesszük, zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy valamelyik pártfrakció vagy valamelyik párt képviselői többségbe kerüljenek, és ezáltal a pártatlanság elvét sérelem érje. A 4. § (2) pontjában ismét változtatás történt. Az előterjesztés 33 küldöttet ja vasol a Televízió, a Rádió és a Távirati Iroda részéről. Mi úgy gondoltuk, hogy ha már a Magyar Távirati Iroda is bekerül ebbe a bizottságba, akkor szerencsés megtartani valamiféle arányosságot. Legyen a 18 tagú küldöttségben vagy bizottságban hat a pártok képviselője, hat a különböző tudományos, illetve művészeti egyesületeknek, testületeknek a képviselője, hat pedig a szakma képviselője.
