Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 17. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
687 A 2es számú javaslatunk, miszerint a miniszterelnök nevezze ki a Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökét és tagjait, 11 "igen" szavazattal, 7 "nem" ellenében, tartózkodás nélkül került támogatásra. Erről azért nem beszé lek részletesebben, mert lényegében Soós Károly Attila módosító javaslatánál ezt érintettem. A következő módosító javaslat lényegében három ízben is előtérbe került, elénk került, a 162es javaslat, a 164es javaslat és a 194es módosító javaslat is ezt ta rtalmazza. Azonban meg kell mondjam, hogy az előterjesztők visszavonták ezeket a javaslataikat. Ugyanis a gazdasági bizottság által elfogadott szöveg pontosabb. Ők is azt fogadták el, azt támogatták, az egy precízebb megfogalmazás. Ezért egyhangúan a gazda sági bizottság által előterjesztett szöveget fogadta el a bizottság 17 "igen" szavazattal. Kell, hogy részesüljenek tehát a tanácsi önkormányzatok a tanácsi kezelésben levő gazdálkodó szervezetek értékesítéséből befolyt vételárból, de hogy ennek milyen leg yen a mértéke, azt nem ennek a törvénynek kell meghatároznia, könynyelmű lenne most 50 százalékban vagy bármilyen más százalékban már előre meghatározni, hogy milyen legyen az osztása az államnak, illetve a területi önkormányzatnak. Pál László módosítása v alóban hat pontot érint. Az első kettő összefügg. Ezt elutasította a bizottság 4 "igen", 10 "nem" szavazat és 3 tartózkodás mellett. Ugyanis nem látja szükségesnek, nem látja beazonosíthatónak a bizottság egyáltalán már azokat a szakszervezeteket, társadal mi szervezeteket, amelyeket az előző törvény, a korábbi törvényszöveg tartalmaz, másrészt nem tartja szükségesnek, hogy az Országgyűlés válassza meg a tagjait. Ugyanis, hogyha a kormány irányítása és felügyelete alá akarjuk vonni a Vagyonügynökséget, akkor – hogy felelősséget tudjon ezért vállalni a Kormány – az kell, hogy akkor a Kormány is nevezze ki a tagokat. A harmadik javaslatot, a harmadik pontot nem érintem, hiszen az azonos a Soós Károly Attilaféle javaslattal. A 6. és a 7. szakaszra tett módosító javaslat, miszerint a Kormány számoljon be az Országgyűlésnek erről a feladatáról, ez a gazdasági bizottság által megfogalmazott szövegezésben került elfogadásra, egyhangúan, 18 szavazattal. Az előterjesztő egyébként ezzel a szöveggel egyetértett, tehát e zért visszalépett az eredeti javaslatától. Ugyanis az f) pont, a 8. szakasz elhagyása: itt is az illetve szó került csak elhagyásra egy szövegpontosítás miatt, és 19 egyhangú szavazattal elfogadta ezt is a bizottság. Eörsi Mátyás módosító javaslatával kapc solatban a bizottság itt is az elutasítás mellett foglalt állást többségi véleményként. Elhangzottak azok az érvek, hogy ha az Állami Vagyonügynökséget a tulajdonosi jogosítványokkal kívánjuk felruházni, akkor a bíróság ezt nem korlátozhatja, nem írhat elő a tulajdonosnak kötelezvényeket. Elhangzott az is, hogy egy bírósági eljárás elhúzná a privatizálást, lassítaná ennek a folyamatát. Felmerült, hogy ha netalán probléma van, akkor törvényességi óvással megtámadható a Vagyonügynökségnek az eljárása, és gazd aságpolitikai kérdésről van szó a Vagyonügynökség munkájával kapcsolatban, nem jogi kérdés. Ezt egyébként alátámasztotta a bizottságban megjelenő legfelsőbb bírósági képviselő is, aki szintén azt mondta, hogy nincs is meg a megfelelő szakképzettségük ennek a felülbírálatára, tehát ők sem tartanak igényt a bírói útra. A 194es, utolsó javaslatot – mint mondtam – visszavonták az előterjesztők, hiszen a 191es javaslat azt pontosabban tartalmazza. Tehát az eredeti törvénytervezetet az általam ismertetett módos ításokkal együtt a bizottság többségi véleményeként elfogadja és támogatja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) :
